Parászka Boróka: Megelőlegezett gyászjelentés

Több tanulsággal is szolgál a romániai elnökválasztás első fordulója. Például az, írja szerzőnk, hogy az Orbán Viktor beltelkének tekintett politikai rezervátum milyen pillanatok alatt fordítható és sajátítható ki.

Amikor az EP-választások után Orbán Viktor összeguberálta a szuverenista frakciót, sokan a túlélőképességét látták a taktikázásban. Hiába szigetelődik el diplomáciai szinten, mégiscsak képes még a szövetségkötésre azokkal, akikkel mások nem akarnak szövetkezni. Úgy trónolt az európai politikai trash tetején, mint egy öregségében kissé megkopasztott kakas.

Az amerikai választások után egyre többen mondogatták: Orbán tényleg előrelátóan farol be a nagy arcú hatalmak árnyékába, és viszi magával európai barátait. Igaz, hogy az infláció az egekben, de a mi vezérünk a legjobb barátja a világ két legerősebb emberének. Hát nem éri meg? Ne foglalkozzunk azzal az aprósággal, hogy az egyik diktátor barátunk könyékig, sőt derékig véres, a másik autokrata barátunk pedig a mi kárunkra szélhámos üzletelő. Sütögesse csak Orbán a saját pecsenyéjét, legalább azzal a tudattal éhezünk, hogy lélekben nekünk is jut belőle falat.

Volt azért néhány olyan epizód az elmúlt hónapokban, amikor felmerült, hogy az újrafésült szövetségi rendszer kockázatos, és önálló pályára állhat. Például akkor, amikor összedőlt az újvidéki állomás, és 15 ember meghalt. A baráti Kína fektetett be ebbe a magyar kormány számára presztízsértékű beruházásba, kínai cégek voltak a kivitelezők is, a minőség-ellenőrzést pedig magyar cégek végezték – a jelek szerint nem túl szigorúan.

Ezzel a tragédiával nehéz elszámolni, és a magyar kormány nem is számolt el. Ahogy sunnyogás övezte novemberben a Kárpátalja elleni orosz támadást is, pedig az a kormány által állítólag kiemelten védett és támogatott magyarokat veszélyeztette. A támadó fél azonban a nagyon kedves és nagyon erős orosz barátunk volt. Csak nem szólhatott be neki valami himihumi magyar érdekre hivatkozva a kormány! Amikor pedig a szövetséges Fico-birodalomból, a jószomszédi Szlovákiából érkezett a minden korábbinál szigorúbb, kisebbségi jogokra fittyet hányó nyelvtörvény tervezetének a híre – hát akkor is csak a visszafogott hümmögés volt a válasz. Semmi érdemi nemzeti érdekképviselet.