Nemzetközi lapszemle: Ha Netanjahut nem tartóztatják le Magyarországon, az a nemzetközi jog csődje

The New York Times

Orbán Viktort nem érdekli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) körözést adott ki az izraeli miniszterelnök ellen, meghívta a háborús bűnökkel gyanúsított Benjamin Netanjahut Budapestre. Pedig Magyarország – a zsidó állammal ellentétben – tagja a testületnek.

A magyar politikus, aki folyamatosan felrúgja a normákat és a nemzeti szuverenitás bajnoka, jelezte: nem törődik azzal, hogy elvileg le kellene tartóztatnia a vendéget, ha az beteszi a lábát az ország területére. Ő az első, aki az Európai Unióban nyíltan szembehelyezkedik a bírósági verdikttel.

A hágai lépés sok államot kényelmetlen helyzetbe hozott, főként a németeket, akik igyekeznek elhatárolódni a holokauszt rémségeitől, ezért csak óvatosan szokták bírálni Izraelt. Netanjahu megköszönte Orbánnak a „világos erkölcsi kiállást”, illetve hogy támogatja az „igazságot”.

A magyar miniszterelnököt gyakran éri vád, hogy gerjeszti az antiszemitizmust, amikor Soros Györgyöt a a gonosz liberális mélyállam irányítójaként állítja be. Viszont egyben Izrael egyik legszilárdabb szövetségese a földrészen. Netanjahut lelkitársnak tekinti, ideértve azt a közös véleményt, miszerint az országoknak nem szabad engedniük a külső nyomásnak.

Orbán, aki úgy gondolja, hogy ő pont olyan külön utas eresztés, mint Trump, szép listát tud felmutatni, amikor arról van szó, hogy szembement az EU-val, illetve bírósági ítéletekkel. Most úgy gondolja, hogy az ICC semmibe veszi a szavazópolgárok akaratát.

Krekó Péter úgy értékelte, hogy már megint megy az elitellenes hercehurca, egyben a politikus gesztust gyakorol Netanjahuval, valamint Trumppal szemben is. Úgy véli, hogy neki az a jó, ha botrányt kelt és nem érdeklik a kockázatok, pedig országa kicsi és jól jöhet neki adott esetben, ha élvezi a nemzetközi jog védelmét.

The Guardian

A baloldali szerkesztőség állásfoglalása szerint a háborús bűnöket meg kell torolni, ezügyben most útelágazáshoz ért a nemzetközi bíráskodás. Az izraeli és Hamász-vezetők elleni intézkedés a véget vetne a büntetlenség évtizedeinek. Egyúttal vizsgázik a világ, hogy mennyire tartja szükségesnek a nemzetközi felelősségrevonás intézményét. Azaz mérföldkőhöz érkeztünk.

Izrael esetében ez azt jelenti, hogy vége vezetők sérthetetlenségének. Ennek megfelelően Netanjahu antiszemitának minősítette a határozatot, a Hamász ellenben fontos történelmi precedensnek nevezte. De az igazi próbatétel az ICC 124 tagállamára vár. Ha adott esetben nem cselekszenek, akkor a nemzetközi jognak oda a hitele, mivel az erős nemzetek és szövetségeseik lábbal tiporhatnak az igazságon.

A letartóztatási parancsot a brit szerkesztőség szerint erkölcsi alapon is végre kell hajtani, hogy egyetlen vezető se gondolhassa azt, hogy a jog felett áll. Sok európai ország üdvözölte, mikor Vlagyimir Putyin került a nemzetközi bíróság célkeresztjébe, így most Benjamin Netanjahu esetében is teljesíteniük kell kötelezettségvállalásukat.

Hogy Washington hallani sem akar a testület ítéleteiről, sőt szankciókkal fenyegeti az együttműködő kormányokat, az azt fogja sugallani, hogy a nemzetközi jog csupán a gyengébb országokra érvényes. A nemzetközi rend válaszút elé kerül, mert ha nem veszi komolyan a saját elveit, akkor marad egy olyan világ, amelyben az erő határozza meg, ki élvezhet büntetlenséget. Viszont ha az amerikai kormány komolyan veszi az ICC elfogatóparancsát, akkor kezdhetnek reszketni a féldiktátorok, autokrata vezetők. Pont erről szól a letartóztatási parancs: befellegzett annak, hogy nem vonják felelősségre a háborús bűnösöket.

The Washington Post

A Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsa reflektorfénybe állítja Izraelt és azokat, akik védik Amerikában, miközben egy sor más kormány – az USA és Izrael sziklaszilárd támaszaként jelezte, hogy eleget tesznek a döntésnek  – írja Ishaan Tharoor, az újság publicistája. Elnézve a washingtoni reakciót, az jutott eszébe, hogy az olyan, mintha Pekingben vagy Moszkvában adták volna ki.

Netanjahunak meg kell fontolnia, hová megy el ezek után külföldön, nehogy útközben műszaki okok miatt kénytelen legyen valahol leszállni. A helyzet megalázó országa számára. Az amerikai külügy korábbi izraeli-palesztin felelőse szerint a politikus immár nem kereshet fel egy sor olyan államot, amely évtizedek óta elismeri Izraelt. Olyanok nyomdokain halad, mint Kadhafi, Milosevics és Putyin.

Ugyanakkor a Biden-kormányzat részéről tetten érhető a kettős mérce. Amerika nem tehet úgy, mintha megalapozatlanok lennének a vádak.