Nem a katonai agresszió az egyetlen veszély, amely a Csádba küldött katonáinkra leselkedik
9 perc
2024.10.29. 12:52
2024.10.29. 13:15
Vigyázniuk kell a tervezett csádi katonai misszió tagjainak, nehogy súlyosan megbetegedjenek vagy megsérüljenek, mert nem biztos, hogy túlélik, annyira rossz az afrikai ország egészségügyi ellátórendszere. De egészségesen sem érezhetik magukat biztonságban: hétfőn 40-en haltak meg a Boko Haram terrorszervezett támadásában. A Honvédelmi Minisztérium a HVG-nek talányos választ adott a felkészülés részleteiről.
“A csádi magyar katonai szerepvállalásra a felkészülés megkezdődött. A két ország kormánya között folyamatos az egyeztetés” – írta a Honvédelmi Minisztérium a hvg360-nak, amikor érdeklődtünk, hogy áll az Orbán-kormány egyik legzavarosabb külpolitikai akciója, a csádi magyar katonai misszió előkészítése.
Amúgy valóban folyamatosan zajló kormányközi egyeztetésekre utal, hogy magyar diplomatákból és katonatisztekből álló delegációk gyakran ingáznak a két főváros között, és Csád fővárosa, N’Djamena előkelő hoteleinek folyosóin egyre többször hallani magyar szót. Sőt, a Le Monde cikke szerint
a magyar diplomácia novemberben az Európai Unió tagállamainak Száhel-övezetért felelős különmegbízottjai találkozóját is tervezi N’Djamenában – a soros elnök Magyarországon ez Máthé László Eduárd, a szubszaharai térségben a kormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztos.
A rövid hivatalos közlés a tárcának küldött tíz kérdésünk közül egyre sem ad választ, de jelzi, hogy az Orbán-kormány kitart a veszélyes vállalkozás mellett. A veszélyest úgy kell érteni, hogy hétfőn 40 katona halt meg egy katonai bázis elleni támadásban a Csád-tó közelében – a támadásért a Boko Haram dzsihadista terrorcsoport lehet a felelős.
A tervek szerint a magyar kontingens támaszpontja amúgy a véres támadás helyszínétől csak 80-100 kilométerre, a főváros N’Djamena melletti egyetlen nemzetközi repülőtér – az ország 57 légikikötője közül az 5 aszfaltozott egyike – közelében lenne. Feltéve, ha nem változott a terv – ám hiába kérdeztünk rá, erre sem kaptunk választ.
A honvédelmi tárca csak általánosságban írt az előkészületekről, és nem kommentálta, hogy elkezdődött-e a katonák felkészítése, és ők is az ilyenkor szokásos féléves kiképzést kapják-e. Ez azért sem mindegy, mert a misszió az eredeti tervhez képest csúszásban van. Mire elkezdődik, a lemaradás egy év is lehet.
Pedig már egy éve jóváhagyta az Országgyűlés a csádi küldetést, a tervek szerint a magyar katonáknak idén tavasszal meg kellett volna jelenniük ott, de még el sem indultak. A 2023. november 6-án elfogadott parlamenti felhatalmazás szerint viszont csak 2025 végéig tartózkodna a legfeljebb 200 fős katonai egység az afrikai országban.