Hogyan lehet új gyógyszerhez jutni, ha a méltányosság elbírálására pár perce van az illetékesnek?
Naponta több mint száz kérelem érkezik gyógyszerek és terápiák egyedi méltányosságban való engedélyezésére, azonban a jelenlegi rendszer nem a legideálisabb. A kormány tervez ezen változtatni, de a részletekről nem sokat tudni. A gyógyszerek finanszírozásának alakulásáról és az egyedi kérelmekről Harsányi Andrást, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnökét és Merész Gergőt a szervezet következő elnökét kérdeztük.
Sok beteg és hozzátartozója ismeri az élményt, hogy a legjobb terápia után kutatva olyan gyógyszerekre bukkan hazai vagy külföldi cikkekben, amelyek még nem elérhetők Magyarországon. Ezeknél az is kérdés, hogy ha elérhetővé válnának, mennyibe kerülnének. Nekik segíthetne, ha volna egy kiszámítható rendszer az engedélyeztetésre és árazásra. Hogy állunk ezzel, mi a véleményük az állami működésre rálátó független szakértőknek?
A 2003-ban alapított Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság olyan szakmai szervezet, amely az egészségügyi közgazdaságtan aktuális kérdéseivel foglalkozik. A társaság rendszeresen tart vitafórumokat, konferenciákat egészség-politikai és egészség közgazdaságtani témákban. Az államtól független szakmai szervezet jelenlegi és várományos elnökével többek között arról beszélgettünk, hogy miért drágák az új gyógyszerek és mi lesz azokkal a betegekkel, akik számára egyelőre nem elérhető az a terápia, amelyre szükségük lenne.
hvg360: Az, hogy Magyarországon melyik gyógyszer, terápia, illetve gyógyászati segédeszköz kerül befogadásra, mennyire átlátható az embereknek?
Harsányi András: A hétköznapi ember számára bonyolultnak tűnhet az egészségügyi technológiák társadalombiztosítási befogadásához kapcsolódó folyamat. A kérelmezők – általában a gyógyszergyártók – számára addig követhető a folyamat, amíg bekerül a kérelem, és azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) Technológia-értékelő Főosztálya, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Ártámogatási Főosztálya megvizsgálja, ezt követően a Technológia Értékelő Bizottság javaslatot fogalmaz meg a technológia támogatására vonatkozóan, majd ezt a javaslatot felterjeszti az illetékes minisztériumoknak. A végső döntést a Belügyminisztérium és Pénzügyminisztérium hozza meg, de hogy ők pontosan mi alapján mérlegelnek, az már nem teljesen világos.
Merész Gergő: Azt látjuk, hogy a befogadásra javasolt innovatív készítmények legalább 40%-a nem kap végül támogatást, de ez egy priorizációs folyamat eredménye, tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy később ne kaphatnának támogatást a kimaradt gyógyszerek. Az időszerűség ugyanolyan fontos kérdés, mint az, hogy jól is döntsünk.
hvg360: Gondolom évente van egy fix összeg, amit erre szán a kormányzat és az megköti, hogy mekkora a mozgástér ebben a tekintetben.
M.G.: Ezt mi is csak gondoljuk, de nem tudjuk, hogy így van-e.
H.A.: Azt tegyük hozzá, hogy a beadott kérelmek között előfordulhat olyan, amit nem biztos, hogy azonnal be kell fogadnia a biztosítónak. Nálunk gazdagabb országokban is látjuk, hogy ott sem tudnak minden gyógyszert támogatni. A rendszer akkor lenne ideális, ha kiszámíthatóbb módon működne és tudná a szakma – beleértve a gyártókat is –, hogy mikor lesz befogadás. Jelenleg erre nincsen egységes mintázat. Van, hogy kétévente, van, hogy háromévente történik érdemi befogadás.
M.G.: Ehhez képest durván félévente kellene új készítmények befogadásáról dönteni, de ha a kormányzat azt mondaná, hogy mostantól évente menne – amelyre vonatkozó szándékot már megfogalmazott a Belügyminisztérium –, akkor máris kiszámíthatóbb lenne a rendszer.
hvg360: Az, hogy mennyibe kerül egy gyógyszer, függ többek között attól, hogy originális, vagy generikus készítményről van szó. Miért olcsóbbak jelentősen a biohasonló másolatok?