Lélegeztetés végbélen át és a tehenek hátára tett macskák ijesztgetésének hatása a tejhozamra – az új IgNobel-nyertesek, magyarokkal
Tudták, hogy vannak növények, amelyek képesek utánozni a melléjük tett műanyag levelet? Netán hogy egy döglött hal mozgása mennyire hasonlíthat egy élő társáéra? Most, hogy kiosztották a legviccesebb és legmeghökkentőbb kutatásokért járó IgNobel-díjakat, újabb csodálatos ismeretekkel lett gazdagabb a világ. És pénzfeldobással még két magyar díjazott is lett!
Eljött a világ tudományos életének egyik legjobban várt és egyben legaranyosabb eseménye: harmincnegyedik alkalommal osztották ki az IgNobel-díjakat. Ezeket az elismeréseket kezdetben komolyan vehetetlen kutatásokért vagy totális átverésekért adták, most azonban már jó ideje a tudományosan teljesen megalapozott, csak épp vicces vagy abszurd munkák közül kerülnek ki a díjazottak – ahogy a hivatalos kiírásban szerepel: „először megnevettetnek, utána elgondolkodtatnak”. A legtöbben már személyesen mennek el átvenni a kitüntetést, amelyet igazi Nobel-díjasok adnak át nekik.
Íme, a 2024-es nyertesek listája.
Béke
Burrhus Frederic Skinner, a Harvard egykori pszichológiaprofesszora nem volt ott személyesen a díjátadón, mert 1990-ben meghalt, de a lánya átvette a díjat. Azért a munkájáért jutalmazták meg, amelyet még a második világháború alatt végzett: az amerikai haditengerészetnél az ő vezetésével kísérleteztek azon, be lehet-e tanítani galambokat, hogy ha egy radarképre magokat szórnak nekik, akkor azokat onnan csipegessék fel, ahol az ellenséges hadihajókat meglátják, így jelezzék, hova kell lőni. A projektet még 1944-ben elkaszálták, majd a hidegháború idején újra elővették, és csak akkor állították le, amikor az elektronikus technika már egyértelműen jobbnak tűnt.