Komoly kockázatot vállalnak a demokraták Kamala Harrisszel, de van, ami miatt ő lehet a nyerő jelölt

Végre egy kampány európai módra – írta le egy amerikai véleményszerző a helyzetet azután, hogy az utóbbi napok politikai forgószeléből Kamala Harris alelnök látszik kikerülni úgy, mint a demokraták elnökjelöltje a november 5-ei választásra. Vagyis megkezdődött az igazi kampány, alig több mint száz nappal a voksolás hivatalos napja előtt – és három szövetségi államban már szeptember 20-ától le lehet adni a szavazatokat –, ami inkább idéz egy rövid európai típusú hajrát, mint egy agyzsibbasztó amerikai maratont.

Ehhez az kellett, hogy a 81 éves Joe Biden elnök feladja az őt egész életében jellemző makacsságát, s a Donald Trump megállításához fűződő küldetéstudatát, és ne akarjon második mandátumot szerezni. Legutóbb szintén demokrata politikus tett így, 1968-ban Lyndon B. Johnson, aki John F. Kennedy 1963-as meggyilkolása után, alelnökből lépett elő, ám mivel kevesebb mint 24 hónapot töltött az elnöki poszton, ez az idő nem számított bele az alkotmányos korlátba, így indulhatott volna.

Ő március 31-én, a Fehér Házból sugárzott tévébeszédében jelentette be, hogy visszalép – miután a vietnámi háború elleni tiltakozás olyan népszerűtlenné tette, hogy már a pártján belül elszálltak az esélyei –, míg Biden az idején július 21-én, az X mikroblogon közölte szándékát.

Bár Johnson esetében a mostaninál sokkal több idő állt rendelkezésre új elnökjelöltet találni, de a legesélyesebb Robert F. Kennedyvel merénylő végzett, a chicagói elnökjelölő konvenció káoszba fulladt, a választást pedig a republikánus Richard Nixon nyerte.

A demokraták most jobban érzik az idő szorítását – és ha babonásak, félnek a precendenstől, hiszen most is Chicagóban lesz a gyűlésük, s a pártjukat ezúttal is megosztja egy háború, a gázai –, ezért a Biden visszalépését követő napon felsorakoztak Harris mögé.