Berkes Lajos papirológus: Ez az irat teljesen más Jézust ábrázol, mint amilyennel általában találkozunk
Hétköznapi fecninek látszott, de kiderült, hogy a gyermek Jézus történetének eddig ismert legkorábbi leiratából egy töredék. Az egyik megfejtőt, Berkes Lajos papirológust, a berlini Humboldt Egyetem munkatársát kérdeztük a kicsi Krisztus különös eseteiről és a papiruszolvasás buktatóiról.
HVG: Ma már nem a mindennapok olvasmánya Tamás evangéliuma (Tamás elbeszélései Jézus gyermekkoráról), amelyben az is szerepel, hogy kisfiú korában elég furcsa dolgokat művelt a későbbi Megváltó. Hogyan vált szívügyévé ez a szöveg?
Berkes Lajos: Nem teológus vagyok, hanem papirológus, azaz papiruszszakértő, és más témákat kutatva, véletlenül akadtam rá erre a töredékre. De miután a Liége-ben dolgozó brazil kollégámmal, Gabriel Nocchi Macedo professzorral együtt felfedeztük, egyre jobban beleástuk magunkat a témába. Ez apokrif írás, azaz nem került bele a Bibliába. Noha mára meglehetősen feledésbe merült, az ókorban és a középkorban nagy népszerűségnek örvendett. Teljesen más Jézust ábrázol, mint amilyennel a kanonikus evangéliumokban találkozunk.
HVG: Szó van például arról, hogy a kis Jézus átokkal megöl gyerekeket, akikre megharagszik. Az egyiket azért, mert megzavarta a játékát, a másikat azért, mert meglökte őt.
B. L.: Úgy látszik, az ókorban ez nem zavarta az olvasókat. Az akkori keresztény szaktekintélyek viszont nevetségesnek tartották a szöveget, így az nem is került bele a bibliai kánonba. A szakirodalmat olvasva az a nézet győzött meg leginkább, hogy ez tulajdonképpen mese, mai szóhasználattal: fan fiction. Mint például ha valaki a Harry Potter-könyvek kiegészítésére ír további történeteket. Vagyis ez az apokrif azt is mutatja, mennyire rajongtak az emberek Jézusért.
HVG: Mi lehetett a szerző szándéka ennek az időnként haragos, nehezen kezelhető gyereknek a leírásával?