Húsz év alatt majdnem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, de nem tudni, miért

Az SNI-s gyerekek három kategóriájában történtek komoly változások. HVG-ténytár.

Két évtizede évről évre nő a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma, mára meghaladta a százezret. Voltak ugyan közben többször jogszabályi változások, amelyek megpróbálták jobban körülírni, kik kerülhetnek e státusba, ám a tendencián ez sem változtatott, a növekedés tehát nem a definíció újragondolásának a következménye.

Ma azok a diákok számíthatnak arra, hogy SNI kategóriába sorolják őket, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédproblémákkal küszködnek, illetve e területeken valamilyen fogyatékosságuk van. Ezenkívül az autizmus spektrumzavaros, valamint a súlyos tanulási, figyelmi vagy magatartás-szabályozási zavarral küzdők tartoznak e körbe. Ezek a problémák és fogyatékosságok általában a gyerekek egész életére kiható állapotot jelentenek, az SNI-seket tehát nem felzárkóztatni kell, hanem állapotuknak megfelelő oktatásban részesíteni.