Kibír egy újabb pénzszórást a magyar gazdaság?

Egyelőre nem áll fényesen a magyar államháztartás: a múlt héten közölt részletes adatok alapján április végén az államháztartás központi alrendszere 2,6 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt, ez pedig azt jelenti, hogy már meghaladta az idei költségvetés tavalyi elfogadásakor az egész évre tervezett összeget, annak 103,3 százalékán állt a hiány. A tervezéskor ráadásul még 4 százalékos növekedéssel számolt a kormány, ehhez képest most már a legtöbb előrejelzés szerint nagyjából 2 százalékkal nőhet éves összevetésben a GDP, és a kormány optimizmusa is csak 2,5 százalékra elég. Ez nem tekinthető száguldásnak, de mindenképp kilábalásnak számít a gazdaság főbb területein, különösen azoknál, amelyeket a Covid évei kiugróan megviseltek.

Ez nyilvánvalóan teljesen eltérő helyzet, mint a 2022-es parlamenti választások idején. Sőt, mindez azt is feltételezheti, hogy a kormánynak a lakosságnál és a vállalatoknál a költségvetés stabilitásának megőrzése érdekében megszorításokhoz kell folyamodnia. Ennek lehetőségét Orbán Viktor miniszterelnök az előző választások előtt kategorikusan elutasította, miniszterei – főleg Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője – is változatlanul egy növekedésorientált gazdaságpolitikát képviselnek.

Az is igaz, hogy bár sok kritika érte a Fidesz-kormányt, de korábban, a növekedésorientált politika ellenére igyekeztek megtartani a költségvetési fegyelmet. Ez igaz volt a választási években, akkor is legfeljebb a tartalékok felszabadításával volt többletköltés. Ebben nagy fordulatot jelentett a legutóbbi országgyűlési választás, amit a Fidesz a többi között a családosok személyi jövedelemadójának elengedésével és több ezer, rendvédelemben dolgozónak való kifizetésekkel igyekezett megnyerni.

Most azonban épp a Covid – és a háború – által jelentett törés miatt kijelenthető: ilyen szintű osztogatásra választások előtt nincs terep.