Ha marad a költségvetési lazítás, nagy megszorításra lehet szükség idén

7 perc

2024.03.09. 07:15

A költségvetési lazítás ténykérdés, Matolcsy György jegybankelnök viszont sokkal feszesebb költségvetést várna el. A recesszióból való kilábalást nehezíti Nagy Márton és Matolcsy egyre élesebb konfliktusa is.

„A tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni” – mondta az MKIK gazdasági évnyitóján Varga Mihály pénzügyminiszter. És valóban, a számok minden kormányzati prognózisnál borúsabb képet mutatnak: 2023-ban a magyar gazdaság 0,9 százalékkal zsugorodott, az infláció túlszárnyalta az előző évit, a háztartások fogyasztása 2,5 százalékkal csökkent.

Orbán nünükéje és a hidegháborús porfészek – a legerősebb mondatok a miniszterelnök gazdasági évértékelőjéből

A politika ural mindent, ez határozza meg a gazdaságpolitikai irányokat is – fejtegette a gazdasági évnyitón Orbán Viktor. A miniszterelnök ennek megfelelően inkább külpolitikáról beszélt a magyar vállalkozók előtt, és azért is, mert, mint fogalmazott, a lényeget úgyis elmondták előtte kormánya gazdaságpolitikáért felelős tagjai.

A folyó áron számolt hazai össztermékhez viszonyítva a költségvetés hiánya 6,1 százalék, az államadósság 73,4 százalék lett, holott az utóbbit a kormány 70 százalék alá akarta szorítani. Ráadásul ha a 2022-es aszályt követő évben a mezőgazdaság nem növelte volna bő kétharmadával a teljesítményét, a magyar GDP 3 százalékkal zuhant volna.

„Az agrárteljesítmény megugrásából és az exporttöbbletből nem sok következik 2024-re. Ráadásul az utóbbi a kivitel stagnálása és a behozatal zsugorodása mellett jött létre. E bázison 2 százalékos idei GDP-növekedés néz ki. Ha viszont ezt költségvetési stimulussal is erőltetnék, komolyan emelnék a gazdaság finanszírozási kockázatait.

Lehet, hogy nyárig mégis ezzel próbálkoznak, ám akkor 2024 derekán nagy megszorító kiigazítás válhat szükségessé”

– kommentálta az adatokat Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.