Az egyetemes gatya és az atyja – elmondjuk a farmernadrág-feltaláló Levi Strauss történetét
10 perc
2024.02.26. 17:30
Egy ágrólszakadt házaló migráns egy világcsavargó, mindenbe belevágó másik migránssal együtt egyengatyába rázta a világot. A munkásnadrágból protesztnadrág lett, majd világnézetek felett álló, egyetemes nadrág. A 195 évvel ezelőtt ezen a napon, 1829. február 26-án született Löb Strauss amerikai nevét viselő cég volt az első a ruházati iparban, amelynek az évi eladásai már 1992-ben meghaladták az 5 milliárd dollárt. Alig van már fenék a fejlett világban, amelyre ne simult volna farmernadrág.
A mindennapi betevőért küszködő zsidó családba született bele Löb Strauss egy szegényes bajorországi faluban, Buttenheimban. Akkortájt Bajorországban egyre romlottak a gazdasági körülmények, és politikailag is bizonytalan volt a helyzet. Szigorú ultramontán kurzus alakult ki, amelyben még a protestánsok is jogfosztottá váltak, nemhogy a zsidók, akik földet sem bírhattak, állatot sem tarthattak.
Az alsóbb rétegekhez tartozó, iskolázatlan zsidóknak volt a legnehezebb. Hirsch Strauss, Löb apja rövidáruval házalt, faluról falura járt, evett, amikor és amennyit tudott, éjszakázott, ahol lehetett, sokszor az erdőszélen. Hamar felőrölte gyenge egészségét ez az élet. Meghalt tüdővészben, amikor Löb fia 16 éves volt. Özvegye és árvái kilátástalan helyzetbe kerültek. Az idősebb fiúk már korábban kivándoroltak. 1847-ban az özvegy is utánuk megy a gyerekeivel, két lányával és Löb fiával. Negyedosztályon tették meg a hosszú hajóutat, teljesen kimerülten érkeztek New Yorkba.
Ekkor Löb két bátyjának már rövidáru nagykereskedése volt Manhattanben. A Levire angolosított Löb házalóként kezdte, ahogy az apja végezte. Fivérei áruival házalt.
Az újonnan érkezett Strauss-gyerekek kis idő múltán kiléptek New York-ból, hogy másutt keressenek új piacokat a családi nagykereskedés számára. Fanny a férjével, David Sternnel Saint Louis-ba ment, Levi Louisville-be. Itt kapta meg az amerikai állampolgárságot 1853-ban.