Balog lemondásának elsősorban politikai okai lehettek, hiszen Orbán számára is terhessé vált

A rendszerváltás előtt az emberek többségét viszolygás fogta el a pártházak közelében, ma viszont a templomok közelében is sokan éreznek hasonlóan. Az összehasonlítás nem valamelyik ellenzéki politikustól, hanem egy egyházi embertől származik. Zalatnay István református lelkész elmélkedett így a minap a templomkapu taszító hatásáról a kegyelmi botrányban fő szerepet játszó Balog Zoltán püspök dicstelen története kapcsán.

A Magyar Hangban megjelent publicisztikájában emlékeztetett: ha jogos is Balog egyházrombolásban játszott felelősségének felvetése, azoknak is el kell számolniuk a lelkiismeretükkel, akik támogatták a politikából 2018-ban a lelkészi szolgálatba visszaernyőzött miniszter rakétaszerű egyházi karrierjét. Utóbbiak „elfelejtették, hogy hogyan robbant ki a reformáció abból, hogy bűnbocsátó cédulákat kezdtek árusítani azért, hogy fölépülhessen a Szent Péter-katedrális.

"Balog Zoltán semmi olyat nem csinált, ami Isten és ember előtt ne lenne vállalható" - a püspök Hold utcai gyülekezetében jártunk

Bibliaórát tartottak szerda este a Hold utcai református gyülekezetben, amelynek Balog Zoltán a vezető lelkésze. Bár a foglalkozást nem ő tartotta, így vele nem találkoztunk, de az oda járó hívőket megkérdeztük az elmúlt napok eseményeiről. Akikkel beszéltünk, mindannyian kiálltak a lelkészük mellett.

Addig csűrték-csavarták a teológiai tanokat, míg legitimnek nem minősült a mennyei kincsek beváltása földi kincsekre.” A mostani botrányt tehát Zalatnay párhuzamba állította azzal, amiért egyházának alapítói egykor még korábbi vallási otthonuk elhagyásától sem riadtak vissza, és amely utat sok hazai református – köztük Mellár Tamás képviselő – is követett az elmúlt napokban, egyháza valódi megtisztulását hiányolva.