Mi lehet az az orosz űrfegyver, amelynek hírét Washingtonban olyan furcsán kiszivárogtatták?

Embereket nem lehet vele megtámadni, és még nincs is készen, de azért komolyan vesszük, nagyon figyelünk, és hamarosan jövünk a részletekkel.

Ez a lényege az utóbbi napok washingtoni kiszivárogtatásának, és ennek alapján egyelőre csak találgatni lehet, mi volna a nukleáris orosz űrfegyver, amelyről – szokatlan módon – a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke, Mike Turner adott hírt. Vagy talán így üzent valamit Moszkvának?

Ha atomfegyverről lenne szó (a másik elképzelhető lehetőség valamilyen atommeghajtású űreszköz), akkor érdemes tudni, hogy a világűrben, a légüres térben sem lökéshullámok nem keletkeznek, sem tűz nem üt ki. A felszabaduló részecskék és sugárzás energiája azonban azonnal vagy lassabban tönkretenné a közelben lévő űrobjektumokat. Az atomrobbantás legerősebb hatása a radioaktív sugárzás lenne – és ez igen nagy bajt okozhatna.

75 éve robbant az első atombomba - mi történne, ha holnap bevetnék a fegyvert?

Az atombomba katonai bevetés nélkül is pusztított a világháború után. Napjainkban még regionális háború esetén is világméretű éhínséget okozhatna a nukleáris fegyver.

Történelmi példa, hogy amikor 1962-ben az USA nagy magasságban (körülbelül 400 kilométeren, ami a termoszférához, a légkör külső rétegéhez tartozik) hajtott végre kísérleti atomrobbantást (Starfish Prime név alatt), annak a hatása jóval nagyobb volt, mint sejtették. Az elektromágneses impulzus nem pusztán a látóvolságban lévő műholdakat bénította meg, hanem károkat okozott a Föld túlsó oldalán lévő szatellitek elektronikájában is, mert a Föld mágneses tere továbbította a sugárzást. Az akkoriban földközeli pályán (LEO) keringő műholdak mintegy harmada károsodott vagy tönkrement.