Mitrovits Miklós: Nehéz megmondani, hogy Ukrajna kibírja-e a következő egy évet
Ukrajna lényegében az amerikai és európai politikától függ, és ebben a helyzetben nem meglepő, hogy vita van a háború folytatásával kapcsolatban – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Egyik fél sem áll nyerésre, Putyinnak épp elég, hogy ilyen állapotban van Ukrajna. Az interjúban arról is kérdeztük, milyen esélyekkel indul a Tusk-kormány, mit tanulhat a lengyel eredményekből a kormánypárt és az ellenzék, illetve mitől rendeződhet a Tusk-Orbán viszony.
hvg360: A december közepi uniós csúcson eldőlt, hogy elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, viszont Orbán Viktor blokkolta az 50 milliárd eurós támogatásukat. Ukrajna egyet nyert és egyet vesztett, vagy egyet nyert és sokat vesztett ezzel?
Mitrovits Miklós: Mindenképpen nyert Ukrajna azzal, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások. Ezzel kapcsolatban Magyarországon kívül teljes egység van az Európai Unióban.
Ukrajna csatlakozási szándéka lényegében már a 90-es évek második felében, Leonyid Kucsma elnöksége alatt felmerült. Azóta sok minden történt, de két forradalom is azt mutatta, hogy a nemzet többsége Nyugathoz szeretne tartozni és nem Kelethez.
2013-ban Viktor Janukovics elnök viszont lényegében elárulta a nemzetet, amikor a társulási szerződés aláírása előtt bejelentette, inkább a Moszkva által elképzelt Eurázsiai Gazdasági Unióhoz szeretne csatlakozni. Ezzel katasztrófába sodorta Ukrajnát, ez a lépés volt a mai háborús helyzet első mérföldköve.
A tárgyalási folyamat évekig fog tartani – sok fejezetet újra kell nyitni –, viszont megnyílik számára – és a másik érintett, Moldova számára is – több pénzügyi alap, ahonnan le tud hívni pénzt. Tehát annak ellenére, hogy az 50 milliárdos támogatás nem ment át, Ukrajna inkább nyert a csúcson, mint nem.
hvg360: Tart ott Ukrajna, hogy ilyen szintre lépjenek a tárgyalások, vagy ez inkább egy szolidaritási akció volt az Unió részéről?
M. M.: Mindenképp szolidaritási akció volt, de azt azért egyetlen tagállamtól sem várták el, hogy a tárgyalások megkezdésének pillanatában készen álljon a csatlakozásra. Ukrajna sem áll ott, hogy EU-tag lehessen, de nem is arról van szó, hogy holnap belépne.
Egyébként az első körös kelet-közép-európai országok is minimum nyolc évet vártak, mire tagok lehettek. Most jön a jogharmonizáció, és Unió-kompatibilissé kell tenni az intézményrendszert.