Béres Ilona: A méltóságot hiányolom
5 perc
2023.10.23. 10:30
Nem adják meg maguknak az emberek, vagy nincs olyan erő bennük, ami segítené őket abban, hogy nyugodtan merjenek nemet mondani - mondta a HVG-nek Béres Ilona színművész. Beszélt a pályájáról, felidézte, milyen körülmények között távozott a Pesti Magyar Színházból, elmondta, mit gondol a me too mozgalomról, illetve arról, hogy a kormányhoz lojális művészek, intézmények kapnak támogatást, a többi meg boldoguljon, ahogy tud. HVG-portré.
HVG: Díváknak, nagyvadaknak számítottak régen a fajsúlyos színészek. Hogy viseli, hogy mára csökkent a szakma képviselőinek presztízse?
Béres Ilona: Kíváncsisággal állok mindenhez. Egy-két kollégám sírdogál, hogy nem találkozott Csehov-, Shakespeare-szerepekkel. Euripidésztől Csurkáig sokfélét játszottam. Minden korszakban mázlista voltam, nagyon gazdag pályára nézhetek vissza. Semmi sem maradt ki az életemből.
Hosszú idő után elmentem a Vígszínházba, és megnéztem Az üvegcipőt. Még kötődöm is hozzá, játszottam benne hajdanán. Ünneplőbe öltöztettem a szívemet, mint a Róka A kis hercegben. Nagyon elszomorodtam, mert üvegcipő helyett bakancsot láttam.
De hogy valami jót is mondjak, mélyen meghatott Mácsai Pál, hogy a színikritikusok díjának átvételekor engem is felsorolt mint akitől tanult.
HVG: Elintézte egykor a magyar színészeknek, hogy biztosítva legyenek a filmforgatásokon. A fagyos Dunán szerzett bátorságot, hogy beperelje a Mafilmet?
B. I.: Dühös tett volt a részemről, azért, mert ezt művelte velem a stáb, kiszolgáltatott helyzetbe hoztak. Amikor kórházba kerültem, bejött hozzám a szakszervezetis, hogy maradjak csendben, mert rosszul fogok járni. Három év alatt eljátszottam tíz filmszerepet, utána nem játszottam el még harmincat.