Izrael és Szaúd-Arábia történelmet írhat, ha az USA ad elég fegyvert, Irán pedig nem tesz keresztbe

Ki mit és kinek ad? Talán ez lehetne annak a társasjátéknak a neve, amely arról szólna, lesz-e izraeli–szaúdi békemegállapodás a közeljövőben. Amerikai tisztviselők a napokban óvatos derűlátással úgy fogalmaztak, hogy az USA és Szaúd-Arábia megegyezett a tárgyalások kereteiről, és a következő 9-12 hónapban a részleteket is kidolgozhatják.

Szaúd-Arábia rendesen megkéri az árát, hogy normalizálja a kapcsolatait Izraellel, de nem a zsidó államtól, hanem Washingtontól.

Korszerűbb fegyvereket szeretne, NATO-típusú védelmi garanciát és segítséget egy civil nukleáris programhoz. Talán még a legmodernebb fegyverek beszerzése a legkevésbé problémás, bár kérdés, mit szólna Izrael, ha a katonai fölényét veszélyeztetnék a szaúdi kezekbe kerülő legkomolyabb rakétavédelmi rendszerek és F–35-ös vadászgépek.

Kivégeztek egy amerikai állampolgárt Szaúd-Arábiában

Az országban a kivégzés módja általában a lefejezés.

De formális védelmi megállapodása még Izraelnek sincs az USA-val. Szaúd-Arábia saját maga akar uránt dúsítani – ahogy Irán is teszi –, ami könnyen közel-keleti nukleáris versengést indíthat el. Az Egyesült Arab Emírségeknek is van atomprogramja, de lemondott a saját dúsításról, a hasadóanyag újrafeldolgozásáról, és aláírta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) kiegészítő protokollját, amely lehetővé teszi nukleáris létesítményeinek a szigorú nemzetközi ellenőrzését. A szaúdiak nem csatlakoztak a protokollhoz.