Lesz-e ázsiai minisztere Magyarországnak a most behívott vendégmunkások utódai közül?
6 perc
2023.08.14. 11:10
A kérdés most nem aktuális, de hasonlóan nem sejtették bő fél évszázada a nyugatnémetek, hogyan talál magának helyet a társadalomban az eredetileg két évre kölcsönzött vendégmunkássereg után a második vagy harmadik generáció.
Munkaerőt hívtunk, és emberek jönnek.
Alig akad elemzés a Németországban élő törökökről, az egykori „vendégmunkásokról“ és utódaikról, ahol ne írnák le ezt a mondatot. Mondhatni, az idézet önálló életre kelt; Max Frisch svájci író (1911-1991) eredetileg a Svájcban dolgozó olaszokról írta e szavakat 1965-ben.
Annyi bizonyos, hogy 1961-ben, amikor az első török munkások (túlnyomó többségükben férfiak) megérkeztek a német iparvidékekre, senki sem gondolta, hogy nagyjából két emberöltő múltán a ma 83 milliós Németországban kis híján 3 millió török él, sokuk kettős állampolgár, és vannak köztük kurdok is.
Akad a törökök között miniszter (Cem Özdemir), díjazott filmrendező (Fatih Akın), népszerű filmszínésznő (Sibil Kekilli), válogatott focista (Mesut Özil, İlkay Gündoğan) vagy akár nemzetközi hírű kutató házaspár (Özlem Türeci és Uğur Şahin, az egyik legelterjedtebb Covid-vakcinát gyártó BioNTech alapítói és vezetői)
Más téma, hogy volt már Németországnak távolabbi származású minisztere is Philipp Rösler személyében (2009–2013 között egészségügyi, majd gazdasági miniszter és alkancellár). Ő Dél-Vietnámból, a háború végeztével, alig egyéves árva menekültként érkezett, német házaspár fogadta örökbe, így kapott német nevet is.
