Magyar törpefalvak 4.: Kilőtt a diplomások aránya a 14 lakosú településen, ahol már 33-an élnek
16 perc
2023.07.19. 07:15
A törpefalvakat bemutató sorozatunk utolsó részében két borsodi és két zalai települést mutatunk be, amelyeket a betelepülők, úgy tűnik, megmenthetnek a kihalástól. Jöjjenek velünk Pusztaapátiba, Felsőszenterzsébetre, Tornabarakonyba és Perecsére!
A 2021-es KSH-adatok alapján 2021-ben összesen nyolc magyar település volt, amelynek van önálló önkormányzata (polgármestere és három fős önkormányzati testülete) és hivatalosan 20 főnél kevesebb lakosa volt. Az előző részekben bemutattuk már Debrétét, Iborfiát, Csertalakost és Tornakápolnát, ezúttal a maradék négy településre látogatunk el.
Pusztaapáti, egy utcányi széthúzás és boldogság
Lentitől 20, Zalaegerszegtől 35 kilométerre, gyönyörű dombok közt fekszik ez az egyutcás település, kis, kanyargós úton lehet megközelíteni. A 16. században is létezett, igaz, akkor még csak négy ház állt itt, de abban 27 lakos élt. Ma már 21 ház van, de csak 18 lakos (2021-ben még 19).
Vályi András Magyarország leírása című 1796-os munkájában azt írta a településről: „APÁTI. Puszta Apáti. Magyar falu Szala Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kapornaki kerűletben. Határja elég tágas, de hegyes, legelője alkalmatos, és elég; makk termő erdeje szép, fája tűzre elegendő, vagyonnyainak eladására módgya, tsekély földgyei soványok, réttyeivel együtt; mivel a’ záporok elszokták mosni, mellyek miatt harmadik Osztálybéli.”
Ma a 21 ház között találunk egy hatalmas, gondozott kerttel körülvett vadászházat is, az a Lenti Erdészet tulajdona, és mint annak a gondnoka mondja, nem sok kapcsolat van a falu és a vadászház vendégei között. Két ingatlannak a faluban német tulajdonosa van, egynek svájci, ők kifejezetten üdülőnek vették (és szépen fel is újították) a házakat, csak időnként jönnek ide pihenni.
Takaros a település, szépen rendben tartott majdnem minden porta. A falu közepén egy buszforduló, naponta kétszer jár erre menetrend szerinti járat. Ugyanitt egy harangláb tudatja minden délben, hogy egyrészt innen messze egykor Hunyadi megállította a törököket, és főleg, hogy bár errefelé nagyon úgy tűnik, itt sem állt meg teljesen az idő.
Ahogy gurulunk be a településre, egy kapunál hárman beszélgetnek, két régi, helyi lakos és egy Győrből tíz éve ideköltözött volt autószerelő „gyüttment”. Ő, mint mondja, egészségügyi okokból, orvosi tanácsra keresett helyet „jó messze minden városi nyüzsgéstől” - ide vetette a sors. Bár a csendet megtalálta, a kuncsaftjai sem zargatják, mint annak idején, és az egészsége is javult, de nyugalmat nem talált. Beszélgetőtársai még emlékeznek arra, hogy valaha majdnem százan éltek Apátiban, volt kocsma és bolt is. „De mindenki elköltözött, városba ment, lehetetlen bejárni dolgozni bárhova, mert naponta összesen két busz jár erre. Öt kilométerre van a legközelebbi bolt is” – mondja.
Nincs bolt, nincs kocsma, nincs orvos, busz is alig jár, viszont nyugalom van, csend és béke – az elmúlt hetekben az ország legkisebb, jellemzően zsáktelepüléseit látogattuk végig. Hogy élnek ott? Mit hoztak a faluk életébe a betelepülők? Van-e jövője a törpefalvaknak? Hol zajlik a képviselő-testületi ülés egy olyan településen, ahol a polgármesteren és két képviselőn kívül még hárman laknak? Hol szerzik be a kenyeret, hogy jutnak orvosi ellátáshoz a lakók?
A hvg360 Magyarországi törpefelvak sorozatának első részében Debrétét mutattuk be, a második részben magát a fogalmat jártuk körbe, illetve e települések lehetséges jövőképeit vázoltuk fel. A harmadik és most a negyedik részben bemutatjuk az összes, a tavalyi népszámlálás szerint 20 lakosúnál kisebb magyar települést.
„Aki nem mobilis, nincs autója, annak segítünk bevásárolni. Ma is hoztam valakinek gázpalackot, és egy idős nénit vittem fogorvoshoz, tegnap meg temetésre” – veszi vissza a szót a volt győri autószerelő.