A jövő év az ingatlanpiacon rosszabb lehet, mint az idei

A „családbarát” és „kiszámítható” Orbán-kormányt cseppet sem érdekli a kiszámíthatóság vagy a családok sorsa, ha tekergetni kell a gazdaságpolitika potmétereit. Jövő január 1-jétől megszűnik a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) – a kistelepülések korlátozott körében igénybe vehető falusi csok megemelt összegekkel tovább él –, a jórészt szintén lakásvásárlásoknál felhasznált babaváró hitel igénylésének korhatára pedig az anya 30 éves korára csökken. A támogatások kivezetésétől a kormány azt várja, hogy a jogosultak még az idén nagy számban élnek a megszűnő lehetőségekkel, az „előrehozott kereslet” erősíti a gazdaságot – magyarázta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádióban.

A kabinetet ugyanis meglepte a lakossági fogyasztás visszaesésének mértéke. Ez valahol érthető is, hiszen aki havi 3 millió forintot keres – a miniszterek pedig ilyenforma összegeket kapnak –, azt kevéssé hozza zavarba egy 9 százalékos kamatú ingatlanhitel vagy az élelmiszerek 30-40 százalékos drágulása. Havi bruttó 443 ezer forinttal – ennyi a közepes (medián)kereset – viszont az átlagember meggondolja, mit engedhet meg magának: egyre kevesebbet.

Nagy Márton nem árulta el, mi lép majd a „városi” csok helyébe, minisztertársa, Gulyás Gergely is csak felvillantotta, hogy valami lesz, de az még kidolgozás alatt áll. A jelek szerint a kormány szándékosan bizonytalan helyzetben tartja az ingatlanvásárlás előtt álló családokat, arra bazírozva, hogy a döntéskényszer szülte lakásvásárlás élénkíti a gazdaságot, s így 2023-ban talán elérheti a növekedés a vágyott 1,5 százalékot.

Nappal titkolózott, éjjel aztán beindította az adóprést a kormány

Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.