Oroszország, egy nehéz nap éjszakája után
A csatazaj elült, a rossz megoldások közül a Moszkva számára legkevésbé rosszal ért véget a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin egy napig tartó lázadása. Pontosabban annak fegyveres szakasza, hiszen az egykor Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasának számító zsoldosvezér már hónapok óta el akarta zavarni az orosz hadvezetés csúcsán lévő embereket, s néhány nappal ezelőtt már akasztással is fenyegetőzött. A lázadás után Oroszország más ország lett, kiderült, hogy a Putyin-rezsim nem annyira stabil, mint amennyire láttatni igyekszik magát.
Kifizetődőnek bizonyult, hogy a Kreml nem nyúlt egyből a fegyverekhez, amikor szombat hajnalban a Moszkva felé elindult több ezer Wagner-zsoldos előbb a Don partján lévő Rosztovot, majd az ukrán határ és Moszkva között fél úton fekvő Voronyezst foglalta el. A hadsereg – amely már csak azért is habozhatott, mert a térségben nem volt elég egysége a lázadók elleni biztos győzelem eléréséhez – csak kisebb támadásokat indított, ám ezek során is kiderült, hogy a wagneresek nem „viccelnek”: több helikoptert, illetve repülőt is lelőttek. (A szombati eseményeket részletesen ide kattintva olvashatja el, a vasárnapiakat pedig itt tudja követni.)
A „hosszú menetelés” közben azonban folyamatosan tárgyalt egymással – pontosabban Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő közvetítésével – a két fél, s estére, amikor Prigozsinék már csak kétszáz kilométerre voltak Moszkvától, megszületett az alku. A wagneresek visszafordulnak, Prigozsint Belruszba „száműzik", viszont leállítják a fegyveres lázadás szítása miatt ellene indított eljárást, katonái pedig büntetlenséget kapnak, s egyben betagozódnak az orosz hadseregbe.