Játék a szavakkal és a számokkal, hogy a magyar gazdaság fejlettsége közelít az európaihoz

Nagy a tülekedés az Európai Unió felzárkózó gazdaságai között a fejlettségi lista alsó harmadában. A politikusok némelyike már akkor is féltékenyen tekint riválisaira, ha azok hajszálnyi előnyre tesznek szert. A magyar vezetők köreiben különösen erős ez a késztetés. Hol az EU átlagos színvonalát, hol az osztrák gazdaságét tekintik mércének, és megjelölik, hogy mikorra szeretnék oda elkormányozni az országot. Csakhogy újabban mintha elbizonytalanodás venne rajtuk erőt.

Nem az a kérdés, hogy mikor éri utol Magyarország Ausztriát, hanem az az igazi kockázat, hogy Románia megelőzi Magyarországot – fakadt ki a miniszterelnök jelenlétében március elején Parragh László kamarai elnök. Matolcsy György MNB-elnök – a felzárkózási hajsza korábbi főideológusa – szintén azt fejtegette, ha így megy tovább, 2030-ra nem teljesül a cél, a magyar gazdaság fejlettsége nem éri el az unió átlagát. Szerinte elakadt a felzárkózás, sőt a magyar gazdaság 2021-ben az uniós átlag 76 százalékáról a 75 százalékára csúszott vissza.

Vészjósló nyilatkozatára Gulyás Gergely kancelláriaminiszter reagált, aki azzal büszkélkedett, hogy az elmúlt évben is folytatódott a felzárkózás, a magyar gazdaság fejlettsége a baloldal „károgása” és a jegybanki vélemények ellenére az uniós átlag 75 százalékáról 77 százalékára emelkedett. Az Eurostat adatai őt igazolják, a magyar gazdaság a járvány két évében stabilan 75 százalékon állt, tavaly pedig 77 százalékra ugrott. Ezzel holtversenybe került Portugáliával és Romániával, ennyiben tehát Parragh félelme is beigazolódott. A hármas előzi Lettországot (74 százalék), Horvátországot (73), Görögországot (68), Szlovákiát (67) és Bulgáriát (59), de Lengyelország lehagyta (79), Csehország pedig messze elhúzott (91) tőle. Egyetlen baj van: a mutató meglehetősen csalóka képet ad. Felhúzza a mezőny végén levő gazdaságokat, és visszafogja az élenjárókat, vagyis tömöríti a mezőnyt.