Az Akadémiától is egy tollvonással elveszi a kormány az ingatlanokat?

A Magyar Tudományos Akadémián teljes az egyetértés abban, hogy a három éve megválasztott vezetők jól irányították az alaposan megtépázott testületet. Legalábbis ez derül ki abból, hogy a tisztújító közgyűlés előtt egy hónappal, a napokban megjelent névsorok alapján a vezetői posztok egyikére sem lesz többes jelölés. Azaz mindenki az esélyes nyugalmával nézhet szembe a szavazással. Így további három évre is Freund Tamás lehet az MTA elnöke, mint ahogyan az alelnöki, a főtitkári és a főtitkárhelyettesi posztokon sem várható változás.

Az utóbbi három évet lényegében a csendes beletörődés jellemezte. Beletörődés abba, hogy a kormány a teljes kutatóhálózatot kiszervezte az MTA alól. A tervek nyilvánosságra kerülésekor ugyan volt némi lázongás, az akadémiai dolgozók – tőlük szokatlan módon – még az utcán is akcióztak, ám a törvények meghozatala után már nem tudtak mit kezdeni. A tudósok kénytelenek voltak elfogadni a kialakult helyzetet.

Bár nemtetszésüknek több fórumon is hangot adtak, az MTA végül is asszisztált a történésekhez, beadta a derekát: az irányítása alól kiszervezett, újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítótestületébe a tagok felét az Akadémia delegálta. Ráadásul az ELKH elnökének kinevezéséhez a törvény szerint a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszternek és az MTA elnökének konszenzusa szükséges, s mivel ez megtörtént, az MTA nem mondhatja, hogy nem vett részt az új struktúra kialakításában.