A nyugati multik oroszországi kivonulásának nagyobb volt a füstje, mint a lángja

Miután Moszkva 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát az Oroszországban működő nyugati nagyvállalatok sorra jelentették be „kivonulásukat”. Akadtak, amelyek állításuk szerint úgymond pusztán elvi okokból, ám ezek mögött persze végső soron üzleti érdekek álltak: a nyugati részvényesek és a nyugati vevők, ügyfelek felől érkező nyomás, a márka és a vállalat reputációjának védelme. Továbbá a háborús helyzet és az orosz agresszió miatt bevezetett nyugati szankciók számos vállalkozás működését megnehezítették vagy ellehetetlenítették.

Kenneth Rogoff harvardi professzor: A szankciók működnek, de nem vetnek véget a háborúnak

Kenneth Rogoff amerikai közgazdász, a Harvardi Egyetem professzora elemezte a Novaja Gazeta európai testvérlapjának, milyen hatása van a szankcióknak Oroszországra, a Nyugatra és Kínára. Úgy gondolja, rövid távú hatást kár lenne várni ezektől, de jelentősen átalakíthatják a nagyhatalmak közötti kapcsolatokat.

A háború kezdete – illetve pontosabban eszkalációja – óta lassan eltelt egy év, ám nagyon úgy tűnik, hogy a nagy nyilvánosságot kapott hangzatos bejelentések ellenére a nyugati multik „kivonulása” valójában legfeljebb részleges volt.

• Kevesen távoztak igazán

Az Oroszországban leányvállalatokkal rendelkező nyugati (EU-s és G7) országok multijainak kevesebb, mint 9 százaléka vált meg legalább egy orosz leányától – erre a következtetésre jutott egy, a svájci St. Gallen Egyetemen készült tanulmány. A kutatók 1404 multi 2405 orosz leányát vették számításba, a nyilvános céginformációk szerint ugyanis ennyi működött 2022 februárjában, amikor Moszkva átfogó támadást indított Ukrajna ellen. Az agressziót követően számtalan nyugati nagyvállalat jelentette be, hogy “kivonul” Oroszországból – a kutatás tanúsága szerint ez a kivonulás összességében eddig legalábbis meglehetősen visszafogott volt.