A szabadkőművesektől a nyilasokig ível a megújult dégi Festetics-kastély története
4 perc
2022.11.28. 17:30
Nemcsak újjászületett épület, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb angolparkja is bejárható. Kiderül, miért építették a grófné betegszobáját az istálló fölé, és hogyan fért meg a szabadkőműves múlt őrzése a kastély utolsó urának nyilas érzelmeivel.
Veszélyes mételynek tekintette, majd a Martinovics Ignác vezette jakobinus összeesküvés után a biztonság kedvéért az egész birodalomban betiltotta a szabadkőművességet I. Ferenc császár 1795-ben. A tiltást persze különösen az elit nem vette annyira komolyan. Festetics Antal, amikor 1812-ben megépítette Dégen a kastélyát, a család nyári pihenésén kívül arra is gondolt, hogy ott fogadhassa a „testvéreket”, és biztonságos körülmények között végezhessék titkos szertartásaikat. Erről tanúskodik a méregdrága, különleges szakértelmet igénylő, műmárvánnyal burkolt díszterem szabadkőműves szimbolikája is.
Amit minden bizonnyal óvatosságból nem a kastély középpontjába helyeztek el, hanem valósággal elrejtették az épület egyik sarkában. Az ifjú Pollack Mihály zsenialitásának köszönhetően még a formája, mérete sem árulkodott kívülről, mert az ovális termet az építész belekomponálta az épületből kiemelkedő, oldalsó rizalit téglalapjába, így senki sem sejthette, hogy nem lakószobák sorakoznak az ablakok mögött.
Többet is lehetne tudni az ott folyó szabadkőműves praktikákról, hiszen a kastélyban őrizték a hazai mozgalom iratainak jelentős részét. Festetics Antal, „a leggazdagabb köznemes” – a grófi címet csak az utódai szerezték meg a család dégi ágának – 1805-ben megvásárolta Aigner Ferenc Ádám kapitánytól, a legutolsóként működő pest-budai páholy nagymesterétől az általa gyűjtött szabadkőműves-levéltárat. Amit aztán az utódai nagy odaadással őriztek és kezeltek. 1945-ben a szovjet front mindezt elsöpörte. Ugyanúgy eltüzelték, mint a kastély összes berendezési tárgyát, köztük értékes bútorokat, a több ezer kötetes könyvtárat, a herbáriumokat.
A díszterem kiterjesztett szárnyú sasokat ábrázoló domborműveire a német és a szovjet katonák is célba lőttek, amikor hadikórházként használták.