Több érv is szól amellett, hogy az iskolában nem tiltani, hanem tanítani kellene a mobilhasználatot

Miután a szülők petícióban kérték az intézmény vezetését, nyár (pontosabban: az ottani tél) elején egy patinás sydney-i középiskola igazgatója úgy döntött, hogy a diákoknak reggelente egy speciális, csak a tanítás végén (vagy tanári engedéllyel) nyitható tasakba kell elhelyezniük a mobiljukat. A két végzős évfolyamra nem vonatkozó tiltásnak ugyan a tanulók – érthetően – nem örültek, de igen hamar hozzászoktak, a tanárok pedig máris látják a rendelkezés pozitív hatásait (kevesebb a konfliktus, jobban megy a tanulás, többet beszélgetnek a gyerekek egymással).

Az ausztrál tinédzserek azért is alkalmazkodhattak viszonylag könnyen a szigorúbb házirendhez, mert arrafelé ez korántsem példátlan, egyre több iskolában korlátozzák a mobilhasználatot. Máshol is vannak erős állásai a betiltásnak: a két legismertebb példa Franciaország és Kína. Előbbiben már négy éve nem használhatják az iskola területén a telefonjukat a 15 évnél fiatalabbak, a világ legnépesebb országában pedig tavaly hoztak hasonló döntést. Sok más helyen (így például Magyarországon) az intézmények saját hatáskörben szabályozhatják a mobilhasználatot.