Dr. Sajátságos Elem - 100 éve halt meg az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma
A mai Nagytétényi Kastélymúzeumban élt az a főúri család, amelybe 175 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 30-án beleszületett Hugonnay Vilma, aki i-re cserélte y-ját, diáknyomorra grófi gazdagságát, orvosi, szociális, mozgalmi aktvitásra a főúri passzivitást, reformátusra katolikus felekezetét, hogy szellemtelen férjét hozzá méltó párra, szellemi társra cserélhesse. Magyarországon ő volt az első orvosnő.
A gróf szentgyörgyi Hugonnay Vilma Jozefa Laura Ilka néven megszületett kislány földbirtokos apja még csak sima nemesként és egyszerű Horváthként jött világra. A nagypapa huszonöt évvel Vilma születése előtt kapta a grófi címet és az új nevet Ferenc császártól.
Vilma édesanyja tüdőbeteg volt, hat gyermekét óvandó alig érintkezett velük. A kislányt tíz éves koráig házitanítónő oktatta-nevelte. Két évet töltött az angol kisasszonyok pesti zárdájában, aztán négyet Pröbstl Mária jobb körökben jó hírnévnek örvendő nevelőintézetében, és tizenhat éves korában szellemes és életkorához, valamint történelmi korához képest kitűnően művelt leányként tért vissza családjához. A leányt előnyös testi és szellemi adottsági is, társadalmi és anyagi helyzete is kivételesen kapóssá tették, és tizennyolc éves korában el is vette őt egy húsz évvel idősebb, Szilassy György nevű nemes földbirtokos, akinek rövid időn belül két fiút szült, akik közül a második csupán egy hónapig élt.
Ez meg is felelt volt a kor csecsemőhalandósági átlagának, de az a csecsemő azért halt meg, mert a várandós Vilma egyedül ápolta himlőbeteg nagyapját, akit senki más nem mert gondozni. A nagyapa meggyógyult, Vilma megúszta, fia azonban anyja első gyógyító tevékenységének áldozatául esett.
Szilassy György normális dzsentri életet élt. Kaszinózott, ivott, kártyázott, nőzött, míg Vilma szenvedett és unatkozott a pándi kúriában. Magányos volt és kedélybeteg. Élénk szellemével és tettvágyával nem tudott beletörődni és belesavanyodni az elhanyagolt úriasszonyok sivár életébe.