A zsugorodó termékek nyomában: tényleg nem a szánk lett nagyobb

A kilencvenes évek óta nem látott szintre nőtt a drágulás Magyarországon, az élelmiszer-infláció pedig már a 30 százalékot közelíti. Az árak emelkedése azonban nem magyar jelenség, előbb a kereslet hirtelen növekedése, majd a háború pörgette fel a gyakorlatilag minden termékbe beépülő energiaárakat, az aszály és a hőhullám miatti terméskiesés pedig éppúgy drágítja a növényi és az állati eredetű élelmiszereket.

A magyar kormány több esetben árstopokkal próbálkozik, ez azonban már arra sem elég, hogy az inflációmentes világ illúzióját adja meg. Ha azonban valós képet szeretnénk kapni arról, mennyibe is kerül az az élelmiszer, amit leveszünk a polcról, azt is érdemes megnézni, hogyan alakultak a termelői árak.

Egy tonna szójabab tőzsdei ára forintban például egy év alatt 150 ezerről 243 ezerre növekedett, a fehércukor esetében is hasonló volt a drágulás, de a vajat már két és félszer magasabb áron jegyzik, mint tavaly ilyenkor, és a sajtnál is majdnem kétszeres az emelkedés az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint.

A sertéshúsnál se jobb a helyzet: a háború kitörése utáni hetekben kilőtt a termék ára, és azóta is nagyjából a korábbinál 80 százalékkal magasabb szinten mozog – euróban ez megfelel a 2019-es drágulásnak, forintban azonban a magyar deviza gyengülése miatt ennél is magasabb árszintről beszélünk.

Alig találni olyan terméket, amelynél nem a magyar az EU legdurvább drágulása

Az egész Európai Unióban sehol nem drágult annyira a kenyér, a rizs, a marha- és a csirkehús, a sajt, a margarin, de a lakásbútor, a hűtő, az új autó, a bicikli, vagy épp az ékszer, mint Magyarországon, és ez még mindig csak egy nagyon kis része a listának.

A magasabb árak enyhítik a termelőknek a magas energia- és takarmányárak miatti problémáit, annál negatívabban hatnak azonban a feldolgozókra, amelyek végső soron kapcsolatban állnak a késztermékeket forgalmazó kereskedőkkel.