Tényleg muszáj átadni a bántalmazó szülőnek láthatásra a gyereket?

„Hogyan lehet, hogy a védelembe vett gyerek nem felügyelt kapcsolattartáson találkozott az apával?

– tette fel a kérdést Mérő Vera, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Alapítvány létrehozója, akivel a tragédia környékén kommunikált annak a két lánynak az édesanyja, akiket múlt héten ölt meg az apjuk.

A 14 és 16 éves lányokkal álmukban végzett a férfi május 20-án vagy 21-én, mikor nála voltak láthatáson. Miután vasárnap nem mentek haza, másnap pedig iskolába sem, Mérő elmondása szerint az anya megkereste a rendőrséget. Először elhajtották, később körözést adtak ki a lányokra. Mint a hvg.hu megkeresésére közölték, a következő napokban kimentek ugyan az apa lakásához, de semmi sem indokolta, hogy oda erőszakkal behatoljanak.

Ezt csak május 26-án tették meg, mikor a szomszédok hívták ki őket furcsa szagra panaszkodva. Ezután derült ki, hogy az anya az elmúlt három évben négyszer tett feljelentést könnyű testi sértés miatt az apa ellen (bár azt nem tudni, hogy a gyerekeket érintette-e ez az ügy), illetve kétszer kért távoltartási végzést.

Korábbi hírek szerint a bíróság ezt nem tartotta indokoltnak, másodszor viszont – szintén 2019-ben – a felek megegyeztek a tárgyaláson, így a bíróság nem döntött a védelembe vételről. Ezt már a Heves megyei ügyészség szóvivője nyilatkozta az RTL Klubnak.

Az Egri Törvényszék megkeresésünkre megerősítette, hogy a felek megegyeztek 2019-ben, de a részletekről nem nyilatkozhatnak. A szóvivő annyit közölt,

a megállapodásra tekintettel a felek közös kérelmére ezt az eljárást a bíróság megszüntette.

Kiderült az is, az első távoltartási beadvánnyal azért nem tudott foglalkozni érdemben az Egri Törvényszék, mert a kérelem benyújtásakor a felek között peres eljárás folyt a Gödöllői Járásbíróságon, így a kérelmet ott kellett előterjeszteni.

Mérő Vera tudomása szerint a kisebbik lányt az apa erőszakos magatartása miatt védelembe vették. Erről a bíróság nem közölt részleteket, a Heves megyei gyámhivatal pedig azt írta, a törvény alapján a gyámügyi döntések nem nyilvánosak. Így arra sem kaptunk választ, hogy miért csak az egyik lányt vették védelembe. Mérő arról is beszélt, noha sokan az anyát hibáztatják a történtek miatt, a bírósági végzés alapján köteles volt biztosítani a kapcsolattartást, különben őt büntetik meg.

A kettős gyilkosság után helyszínelnek a rendőrök Aszódon.

MTI / Mihádák Zoltán

Vajon meg lehetett volna akadályozni a tragédiát? Mi volt a rendszer hibája? Illés Blanka családjogász, válóperes ügyvéd a hvg360-nak a dokumentumok és részletek ismerete nélkül azt mondta,

ha valóban az apa agresszív viselkedése miatt volt védelemben a kisebbik lány, és felügyelet nélkül tartották a kapcsolatot, akkor a gyámhivatal hibázott az ügyben.

Ha ugyanis a gyámhivatal hoz egy védelembe vételi határozatot amiatt, mert az egyik szülő erőszakosan bánt a gyerekkel – például rávert a fenekére –, egyúttal dönt a felügyelt kapcsolattartásról is. Ha egy-két éven belüli bírósági ítélet miatt nem dönthet így, akkor pedig a bírósághoz fordul.

Amennyiben nem lép megfelelően a gyámhivatal, a szülő egy ilyen védelembe vételi határozattal a kezében megteheti, hogy nem adja át a gyereket a másik félnek, amennyiben ezzel párhuzamosan azonnal bírósági eljárást indít a kapcsolattartás korlátozása érdekében.

Ilyenkor a bántalmazó szülő hiába indítja el a büntetőeljárást a kapcsolattartás akadályozása miatt (ahol kiskorú veszélyeztetése miatt a kapcsolattartást akadályozó szülőt elítélhetik), addig nem döntenek az ügyében, míg a másik bíróság nem hozott ítéletet a határozat ismeretében.