A Mol Lengyelországban: hiába berzenkednek Orbántól külföldön, a nagy bizniszeket megkötik

A kormányzati propaganda állításaival szemben a magyar diplomácia elmúlt évtizede minden volt, csak sikeres nem, az ország vezetői kis túlzással persona non gratának számítanak az Európai Unióban és a nyugati szövetségeseknél. Magyarországra egyre inkább csak az Orbán Viktoréhoz hasonló jobboldali-populista nézeteket valló politikusok jönnek, a német kancellár helyett Vlagyimir Putyin jár Budapestre – van, hogy évente kétszer. A kormányfő által dicsőített Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek pedig maradnak a harmadik világból való bejelentkezések.

Mindez távolról sem jelenti azt, hogy egy magyar nagyvállalat ne foglalhatna teret külföldön, bár egyre erősebb az ellenállás az efféle tranzakciókkal szemben. Izraelben például komoly erők mozdultak meg az ellen, hogy az Orbánhoz több szálon kötődő 4iG informatikai vállalat műholdszolgáltató céget vegyen náluk. Már csak az uniós versenyhivatal jóváhagyására vár viszont a Mol új, lengyelországi ügylete, amelynek révén a magyar nagyvállalat országos kúthálózatot szerez e 40 milliós piacon. Ez régiós szinten is fontos változásokat hoz az üzemanyag-kiskereskedelemben és az egész olajpiacon. Aligha képzelhető el, hogy egy ekkora horderejű megállapodást a varsói és a budapesti kormány legalább hallgatólagos jóváhagyása nélkül ütött volna nyélbe a Mol és az ottani legnagyobb, részben állami tulajdonú olajvállalat, a PKN Orlen. Miközben a magyar óriáscég megjelenését főképpen attól félve támadja az ellenzék, hogy azzal orosz befolyás is érkezhet hozzájuk, a kormányzó Jog és Igazságosság párt kimondottan baráti kapcsolatokat ápol a Fidesszel.

A lengyel benzinkutakat vásárló Mol az oroszok trójai falova lehet - állítja a lengyel ellenzék

A lengyel ellenzék attól tart, hogy a Mol továbbadja a felvásárlás előtt álló Lotos kúthálózatot orosz cégeknek.

Mivel a Mol friss lengyel üzlete esetében éppen az történik, amit az uniós hatóság előírt, szinte biztosan meglesz hozzá a versenyhivatali jóváhagyás. A PKN Orlen ugyanis felvásárolja az utána következő legnagyobb – részben szintén állami – szereplőt, a Lotost, s e tranzakció versenyjogi feltétele bizonyos Lotos-eszközök eladása. Energiastratégiai szempontból az a legfontosabb fejlemény, hogy közben a Saudi Aramco 30 százalékos részesedést szerez a Lotos gdanski olajfinomítójában. A szaúdi vállalat ellátási megállapodást is kötött az Orlennel: ha minden jól megy, napi 337 ezer hordónyi olajat exportálnak majd Lengyelországba, ami akár napi 400 ezer hordóra, az ország kőolajigényének a felére nőhet. A két vállalat ezenfelül együttműködési megállapodásokat kötött a további régiós expanziós lehetőségek felderítésére. Az általános elemzői vélekedés szerint a szaúdiak ezzel betették a lábukat Oroszország közvetlen érdekszférájába. A várakozások szerint azonban ez a lépés nem bontja meg a nagy kőolajexportőröket tömörítő OPEC+ csoport együttműködését, mivel jelenleg globális szinten bőséges a kereslet.