Ukrajna budapesti nagykövete: Magyarország biztonságáért is harcolunk

"Stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz" - mondta Ukrajna budapesti nagykövete Ljubov Nepop egy budapesti konferencián, ahol számon kérte a magyar kormányon, hogy nem áll ki határozottan az orosz agresszió ellen és Ukrajna mellett. Budai Gyula fideszes képviselő méltatlannak nevezte a nagykövet szavait, és kifogásolta, hogy szerinte ezzel "beszállt a magyar választási kampányba". Bayer Zsolt újságíró pedig a nagykövet kiutasítására szólított fel. Ljubov Nepop a HVG-hez eljuttatott, alábbi cikkében válaszol a vádakra.

Hogy lehet diplomatikusan megállítani az Ukrajnára hulló orosz bombákat és rakétákat?  

Az utóbbi napokban többször hallottam azt, nem diplomatikus felszólítani Magyarországot, hogy segítsen bennünket az orosz agresszióval szemben. A helyzet odáig fajult, hogy a felszólítást, ami semmiben nem különbözik attól, amivel minden európai uniós és NATO-partnerünkhöz fordulunk, Magyarország belügyeibe való beavatkozási kísérletként állították be, hamis vádakat fogalmaztak meg, az ország méltóságáról beszélve.

Ezért kénytelen vagyok erre válaszolni.

Február 24. óta Oroszország kíméletlen és megalapozatlan totális háborút folytat Ukrajna ellen. Elfoglalja városainkat, és megsemmisíti a polgári infrastruktúrát. Már több mint egymillió ukránt arra kényszerített, hogy más országokban keressenek menedéket, s azokat pedig, akik a támadás alatt álló városokban maradtak, túszokként kezeli, tűz alatt tartja a humanitárius folyosókat, hogy ne lehessen őket kimenekíteni. Ma Moszkva odáig is jutott, hogy mondta, ilyen humanitárius folyosókat csakis Oroszország felé nyit, vagyis el akarja rabolni azokat az ukránokat, akiket nem gyilkolt le. Oroszország elfoglalta a csernobili atomerőművet, katonai akció és lövöldözés közepette bevette Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait, amelyben egy robbanás a csernobilinál hatszor nagyobb erejű lenne és ennek hatása nemcsak Ukrajnában lenne érezhető, hanem itt is. És a legfontosabb, hogy minden nap és minden éjjel Oroszország gyilkolja a bennünket védő katonákat és a békés polgárokat, beleértve a gyerekeket is.

Szerbhorváth György: A délszláv háború után borúlátóbbak nem is lehetnénk Ukrajna ügyében

Hogy mi következik a jugoszláv esetből a mai válságra nézvést? Legfeljebb az, hogy újra itt a fenyegetettség, a menekültek, a félelem, az áldozatok, a gazdasági bajok és a többi. Minden más egybeesés a véletlen műve: háború van. Vélemény.

Amikor diplomáciai csatornákon keresztül arról beszéltünk, hogy a szigorú szankciókra a támadás előtt és nem utána van szükség, hogy megelőzzük Oroszország támadását, senki nem hallgatott meg bennünket, hanem azzal hitegettek, hogy a szankciók lehetősége önmagában visszatartja Putyint.

Amint látják, nem tartotta vissza.

Az ár, amit most emiatt fizetünk – mérhetetlenül magas. Fel kell emelnünk a hangunkat, hogy az egész világ meghalljon bennünket.

Lehet azt mondani, hogy ez nem diplomatikus, és lehet vitázni velünk abban, hogyan kellene megállítani az agresszort és a háborút. Ha önök tudják, hogyan lehet ezt hatékonyabban csinálni – osszák meg velünk. Legyen világos, tétlenül várni, és ahogy elnökünk, Volodimir Zelenszkij fogalmazott, önként befeküdni a koporsóba, hogy a háború hamarabb véget érjen, nem szándékozunk. Ukrajna senkit nem támadott meg és senkit nem fenyegetett. Az orosz hadsereg tört be a mi országunkba. Mi pedig védekezni fogunk.

Háború Ukrajnában

Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!

Meg lehet sértődni azon, hogy túl határozottan kérjük a segítséget és erre hivatkozva megtagadni a további segítséget. Ehelyett azonban egyszerűen csak gondoljanak bele, mit él át nap mint nap Ukrajna és minden polgára. Gondoljanak bele abba, milyen volt a magyaroknak, amikor 1956-ban senki nem hallotta meg a segélykérésüket. Vajon önök nagyon diplomatikusak voltak, amikor felszólították a Nyugatot, hogy segítsenek szembeszállni az orosz tankokkal?

Nagyra értékeljük a Magyarország által nyújtott humanitárius segítséget, azt, hogy támogatják az orosz agresszor ellen bevezetett szigorú szankciókat, köszönjük a menedéket, amit állampolgárainknak nyújtanak. Köszönjük Ukrajna felgyorsított EU-csatlakozásának támogatását, valamint a NATO tallinni kiberközpontjához való csatlakozásának támogatását is.

Ám a háború tovább tart, Oroszország már több mint 600 rakétát lőtt ki a békés városainkra, és tovább folytatja polgáraink gyilkolását. Ezért újra és újra fel fogjuk szólítani önöket:

nyújtsanak több támogatást Ukrajnának.

Meggyőződésem, hogy országom győzni fog, ám az, hogy ez milyen gyorsan és milyen áron fog bekövetkezni, attól függ, hogy meghall-e bennünket és nyújt-e most konkrét segítséget minden egyes partnerünk.

A Kreml naponta elkövetett gaztettei nem maradhatnak válasz nélkül. Nap mint nap új válaszokra van szükség. Igen, önöknek joguk van olyan döntéseket hozni, amelyek leginkább megfelelnek az érdekeiknek. Ám nekünk is jogunkban áll elmondani, mi hogyan látjuk ezeket a döntéseket. Jogunkban áll és kötelességünk is elmondani önöknek, hogy mivel fenyeget nemcsak ránk, hanem önökre nézve is, ha nem tudjuk Putyint megállítani.

Sokan mondták, hogy Putyin nem indít totális háborút Ukrajna ellen, ám ez bekövetkezett. Sokan mondják, hogy meg fog állni Ukrajnánál, mintha nem hallották volna, hogy Putyin a NATO keleti tagországainak demilitarizálását is célul tűzte, amit ma Ukrajnától is követel. Ezeknek a követeléseinek a mi országunkban már bombázással igyekszik érvényt szerezni. Önöket – egyelőre – még nem bombázza. A támadás megindításához nem volt szüksége arra, hogy Ukrajna bármivel provokálja. Nem lesz erre szüksége ahhoz sem, hogy tovább menjen, ha Ukrajnát elpusztította. Teljes mértékben megérthető, hogy önök nem akarnak háborút, és hogy az ne érje el közvetlenül az országukat. Ám ezt csak úgy tudják elérni, ha maximálisan támogatják a harcunkat. Ha mi elbukunk, az orosz hadsereg nem ezer kilométerekre lesz önöktől, hanem itt a szomszédban.

Csak úgy védhetik meg magukat és maradhatnak ki a háborúból, ha segítik Ukrajnát.

Ez a kegyetlen igazság. Nem diplomatikus. Ám ezt ki kell mondani nemcsak azért, hogy megvédjük az országomat, hanem azért is, hogy megvédjük az önökét. Felejtsék el a diplomatikusság hiányára hivatkozó sértődést, ahogy mi is elfelejtjük azokat a kemény szavakat, amiket időnként hozzánk intéznek. Ma inkább a kölcsönös őszinteségre és valós együttműködésre van szükség, hogy megállítsuk az agresszort. Nem akarjuk, hogy helyettünk harcoljanak, ám azt kérjük, hogy segítsenek nekünk harcolni és győzni. Mi nem akarjuk, hogy a Magyarország és Ukrajna közötti határ Magyarország és Oroszország közötti határrá változzon. Ez is az önök érdekét és biztonságát szolgálja.

"Nem lehet azt mondani, hogy kimaradunk ebből a háborúból"

Nem teljesen alaptalan az orosz-ukrán háborút összehasonlítani a II. világháborúval, most nagyjából 1938-ban „vagyunk", mikor Hitler a müncheni szerződéssel jogot kapott Csehszlovákia feldarabolására, ami nem elégítette ki terjeszkedési vágyait - mondta a hvg360-nak adott interjúban Mitrovits Miklós történész. Most Putyin várta volna el a Nyugattól, hogy nézze el Ukrajna megcsonkítását és egy bábkormány felállítását.

A háború tart. Mi tovább harcolunk, és továbbra is nyíltan beszélünk és szólítjuk fel minden partnerünket, ezek között Magyarországot is, hogy segítsenek nekünk megállítani Putyint. Amikor ezt megtettük, megígérem önöknek, hogy ismét nyugodtan, visszafogottan és diplomatikusan fogunk beszélni mindenkivel.

És hogy még jobban megértsék, mi is ma a valódi tét és mit jelent a „méltatlanság”, olvassák el Olena Zelenskának, Ukrajna elnöke feleségének posztját:

És nézzék meg hozzá ezt a videót:

És még egy dolog.

Dr. Budai Gyula miniszteri biztos nyilvánosan felszólította Ukrajna magyarországi nagykövetét. Azt hiszem, hogy illendő lenne ugyanígy, nyilvánosan és keményen felszólítani az orosz nagykövetet is, hogy az országa fejezze be a háborút Ukrajna ellen. Vagy ez a kérésem is méltatlan beavatkozás Magyarország belügyeibe?