A nemzetközi jog senkiföldje és húsz éve terroristák feneketlen gyűjtőhelye Guantánamo
12 perc
2022.01.15. 15:00
A terrorizmus elleni harc foglyainak hozták létre a guantánamói amerikai katonai bázison a speciális börtönt, ahová könnyű volt bejutni, de ahonnan rendkívül nehéz szabadulni. A főbűnösök tárgyalása még el sem kezdődött, mert valahogyan el kellene számolni az évekig tartó, az amerikai és a nemzetközi jogot semmibe vevő, brutális kínzásukkal.
A 47 éves Guled Hasszán Duran szomáliai állampolgár, 2004-ben az Afrika szarvánál fekvő Dzsibutiban fogták el, és azzal vádolták, hogy az al-Káida terrorszervezet kelet-afrikai hálózatának egyik kulcsfontosságú embere. Előbb a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) valamelyik titkos börtönében tartották fogva, majd 2006 szeptemberében a Kuba szigetének keleti csücskén működő guantánamói támaszponton a terrorizmus elleni háború foglyainak létrehozott telepre vitték. Az eltelt másfél évtized alatt nem emeltek vádat ellene, és a Barack Obama elnöksége idején létrehozott felülvizsgálati bizottság a múlt héten úgy döntött, ártalmatlan, s így szabadon bocsájtható.
A volt guantánamói foglyok Afganisztánban álltak bosszút Amerikán
Miután kiszabadultak a hírhedt táborból, Afganisztánba visszakerülve támadták az amerikai erőket, és hat katonával végeztek is volt guantánamói rabok, értesült a Washington Post. Legtöbbjükkel már végeztek az amerikai katonák.
Duran mellett négy másik fogoly is ezt a minősítést kapta, három jemeni és egy kenyai. Az előbbiek között van a 2002 óta Guantanamón raboskodó Moath Hamza Ahmed al-Alvi, akit a művészetéről ismerhet a külvilág. Al-Alvi az eltelt csaknem két évtizedben minden keze ügyébe kerülő tárgyból vitorlást faragott, amiket 2018-ban, New Yorkban, a John Jay Büntetőjogi Főiskolán kiállítottak. Nem sokáig lehetett azonban őket megcsodálni, mert a védelmi minisztérium kormánytulajdonból készült tárgyaknak minősítette, és lefoglalta őket.