Ég és föld lett a különbség a 30 éve szétesett Szovjetunió utódállamai között

A magát digitális köztársaságnak nevező Észtország polgárai 2005 óta a világ bármely pontján leadhatják voksaikat, a közigazgatási feladatoknak pedig már a 99 százalékát átköltöztették a virtuális térbe. Türkmenisztánban viszont a lakosság kevesebb mint harmada használja az internetet, ám akiket felengednek a világhálóra, azoknak írásbeli kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy nem látogatnak meg tiltott honlapokat.

Így bukott meg Gorbacsov forradalma és esett szét a Szovjetunió

Felülről kezdeményezett forradalommal próbálta meg megmenteni a Szovjetuniót az 1985-ben hatalomra került Mihail Gorbacsov, ám nagyon hamar kiderült, hogy a 15 köztársaságból álló szövetség bukásra van ítélve. Az Oroszországban bűnbakká tett Gorbacsov is hibázott, ám a nemzetközi gazdasági környezet is beütött néhány szöget a „gonosz birodalmának" koporsójába. A végeredmény az lett, hogy 1991.

Lettország, Litvánia és Észtország tagja a NATO-nak, Ukrajna és Grúzia pedig már kérte a felvételét az észak-atlanti szövetségbe. Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán egy másik gazdasági és katonai tömbbe, a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe lépett be, ahová megfigyelőként jelentkezett Fehéroroszország is. A balti államokban, Moldovában, Ukrajnában, Grúziában, Kirgizisztánban és Örményországban többé-kevésbé működő többpárti demokráciák jöttek létre, míg Üzbegisztánban, Türkmenisztánban, Tádzsikisztánban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Fehéroroszországban autoriter vezetők uralkodnak, s Vlagyimir Putyin Oroszországában is gyorsan épülnek le a demokratikus intézmények.