Harmadik nekifutásra végre sikeres lehet a sci-fi egyik alapműve, a Dűne filmfeldolgozása
7 perc
2021.10.29. 17:00
A Frank Herbert által felrajzolt távoli jövő bonyolultsága már a Dűne-könyv befogadását is nehezítette, és a regény megfilmesítésének sem kedvezett. Érdemes áttekinteni, melyek voltak azok a csapdák, amelybe a mostani változatot rendező Denis Villeneuve elődei belesétáltak.
Az USA Oregon államában kedvelt idegenforgalmi célpont a 64 kilométeres tengerparti dűnesor, amelynek látványos égi – Arrakis bolygón található – mását teremtette meg a múlt héten bemutatott Dűne című filmjében Denis Villeneuve. A francia ajkú kanadai rendező az Érkezés (2016) és a Szárnyas fejvadász 2049 (2017) révén már bizonyított a tudományos-fantasztikus mozi terén, és az utóbbi filmjének színvilága visszaköszön a Dűnében. Amelyet részben ugyanúgy Magyarországon forgattak, mint a Szárnyas fejvadász 2049-et.
A Dűne magyar nyelvű előzetese:
Az oregoni dűnék ihlették a Villeneuve-film alapjául szolgáló regény megírására Frank Herbertet. Az 1920-ban az Oregonnal szomszédos Washington állambeli Tacomában született Herbert a második világháború idején rövid ideig a haditengerészet fotósaként szolgált, mielőtt egészségügyi okokból le nem szerelték. Az 1950-es években újságíróskodott, és 1956-ban megjelent az első tudományos-fantasztikus regénye, a Tengeri sárkány, amely mérsékelt sikert aratott. Egy évre rá kapott megbízást arra, hogy az oregoni Florence városának közelében lévő dűnéket tanulmányozza, és cikket írjon arról, azok hogyan változtatják meg az ott lakók életét. Herbertet lenyűgözte a látvány, az, hogy bár
a homokdombok egy év alatt mozdulnak annyit, mint a tenger hullámai egyetlen másodperc alatt, mégis képesek ugyanolyan eróziós hatásra, csak sokkal lassabban.
A cikk soha nem született meg, de a sci-fi rajongójaként és művelőjeként a fejében felbukkant egy olyan bolygó képe, amelynek lakói a sivataggal küzdenek.
