A koronavírus után jön a rák: majdnem mindenre jó az mRNS?

Most, hogy a világhír megvan és a nemzetközi üzleti siker is beütött, a német BioNTech visszatért ahhoz, amit a koronavírus-oltás miatt átmenetileg félretett. Nemrég adták be a rák elleni kísérleti vakcinát az első betegnek a tervezett 120, melanómával küzdő vizsgálati alany közül. Ha ez is annyira hatásos lesz, mint a Covid elleni szérum, akkor valószínűleg új korszak köszönt be a rettegett daganatos betegségek elleni küzdelemben.

Bár a népszerű koronavírus-oltást mifelénk leginkább „a Pfizer” néven emlegetik, érdemes felidézni, hogy a vakcinát a BioNTech fejlesztette: az a vállalat, amelynek Karikó Katalin az alelnöke. A nagy amerikai partnerre „csak” azért volt szüksége a tavaly még kicsinek számító német cégnek, hogy megoldható legyen a nagy mennyiség gyártása és a világméretű marketing. A rákvakcinával a BioNTech megint önállóan foglalkozik, ahogyan a Pfizer is maga dolgozik a hasonló fejlesztésein.

Karikó Katalin BioNTech-alelnök. Számítanak rá

MTI / Cseke Csilla

Aki figyelemmel kísérte az mRNS-en (hírvivő ribonukleinsav) alapuló oltás híreit, az emlékezhet rá: az emberi szervezetben az mRNS fő feladata az, hogy a sejtekben receptet adjon a fehérjék termeléséhez. Ezen alapul az oltás: az mRNS bejuttat egy gyártási útmutatót, ennek alapján az ember sejtjei elkészítenek egy fehérjét – ez esetben olyant, mint a koronavírus egy fontos darabja, a sokat emlegetett tüskefehérje. Amint megjelenik ez a gyanús anyag, a szervezet immunrendszere – amely nem sejti, hogy valódi koronavírusnak nyoma sincs – edzeni kezd ellene. Néhány hét elteltével aztán kialakul a védettség – a valódi koronavírus ellen is.