Takáts Előd: A szólásszabadság ott kezdődik, hogy toleráljuk, amivel nem értünk egyet

15 perc

2021.11.30. 04:30

Miért veszélyes, ha nem elég nyitott és sokszínű egy egyetem? Mi akadályozza meg, hogy Magyarország igazi fejlett ország legyen? Hogyan lehet elitegyetem a Corvinus úgy, hogy ne csak egy szűk elit számára legyen nyitott? És hol tart most az intézmény az efelé vezető úton? Takáts Előddel, a Corvinus Egyetem júniusban kinevezett rektorával beszélgettünk. A HVG-ben megjelent Portré bővebb verziója.

HVG: Szemére hányták, hogy egyetemi irányítási tapasztalat nélkül lett a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Nem érzi ezt hátránynak?

Takáts Előd: Sokféle módon lehet vezetni: az egyik, amikor valaki néhány ember napi munkáját irányítja, a másik pedig amikor valaki magasan képzett emberek intellektuális munkáját, gondolkodását motiválja – és ez a tapasztalat megvolt.

De ez az akadémiai szférában egyáltalán nem atipikus egy ilyen út: Ben Bernanke a Princeton egyetemen volt professzor, amikor én oda jártam, és onnan került a Federal Reserve élére. Az a formális vezetői szerep, amit mondjuk egy multicégnél megszerezhet, nem volt meg neki, de az az intellektuális vezető szerep, ami a munkájához igazán szükséges, az igen.

HVG: Azért az akadémiai szféra zártabb, mint egy multicég.

T.E.: Ebből a szempontból viszont nagyon sokat jelent az értékrendszer – ezt az egyetem döntő többsége is osztja. Például hogy hogyan definiáljuk a tudományos teljesítményt? Mi az, ami értékteremtésnek számít? Ez alapján vannak objektíven mérhető teljesítmények.

HVG: Magyarország sem tűnik annyira nyitottnak, mint a Princeton. Ez a Corvinusra is igaz?

T.E.: Sokszínű, de még messze nem annyira. Ezért is tűztem célul a nemzetköziesítést, aminek a célja az, hogy megakadályozzuk a magyar közgazdászokra is jellemző csoportgondolkodás kialakulását.

Ez veszélyes tud lenni: amikor a szakma egyetértett bizonyos kérdésekben, de sajnos nem volt igazuk, belefutottunk egy óriási válságba. Én kívülről láttam, milyen nehéz a csoportba nem illeszkedő véleményt elfogadtatni.

A nemzetköziesítés pont arról szól, hogy legyen mondjuk egy külföldi professzor, aki megkérdőjelezi ezt a csoportgondolkodást.

De azt is tudomásul kell venni, hogy az akadémiai világ nem annyira sokszínű a világban sem, mint akkor volt. És ez nem feltétlenül jó: az akadémiai szabadságra és a szólásszabadságra is igaz az, hogy nagyon könnyű tolerálni azokat a véleményeket, amelyekkel egyetértünk. A szólásszabadság ott kezdődik, hogy toleráljuk azt, amivel nem értünk egyet. Ennek a tere szűkül világszerte.

"Nyilvánvalóan nem ellenzékieket fog kinevezni a kormány" - interjú Stumpf Istvánnal a modellváltásról

A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.

De mindent megteszek azért, hogy a Corvinus Egyetem egy olyan hely legyen, ahol mindenki ki tudja fejteni a tudományos munkásságát anélkül, hogy ezt bárki a konklúziói miatt értékelné. A minősége miatt persze lehet, és kell is.

HVG: Mi van, ha valaki nem képes átvenni ezt a szemléletet?

T.E.: Ezt azért nem úgy fogjuk mérni, hogy ki az, aki holnap nem így dolgozik. Az egyetemi szféra nem olyan, ahol mindenki kicserélhető, mint egy égő. Ugyanakkor fontos, hogy a hallgatók minőségi oktatást kapjanak, ebből hosszú távon nem lehet engedni. Azokkal nincs is vitám, akik láttak egy jó nyugat-európai vagy amerikai egyetemet.