Takáts Előd: A szólásszabadság ott kezdődik, hogy toleráljuk, amivel nem értünk egyet
Miért veszélyes, ha nem elég nyitott és sokszínű egy egyetem? Mi akadályozza meg, hogy Magyarország igazi fejlett ország legyen? Hogyan lehet elitegyetem a Corvinus úgy, hogy ne csak egy szűk elit számára legyen nyitott? És hol tart most az intézmény az efelé vezető úton? Takáts Előddel, a Corvinus Egyetem júniusban kinevezett rektorával beszélgettünk. A HVG-ben megjelent Portré bővebb verziója.
HVG: Szemére hányták, hogy egyetemi irányítási tapasztalat nélkül lett a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Nem érzi ezt hátránynak?
Takáts Előd: Sokféle módon lehet vezetni: az egyik, amikor valaki néhány ember napi munkáját irányítja, a másik pedig amikor valaki magasan képzett emberek intellektuális munkáját, gondolkodását motiválja – és ez a tapasztalat megvolt.
De ez az akadémiai szférában egyáltalán nem atipikus egy ilyen út: Ben Bernanke a Princeton egyetemen volt professzor, amikor én oda jártam, és onnan került a Federal Reserve élére. Az a formális vezetői szerep, amit mondjuk egy multicégnél megszerezhet, nem volt meg neki, de az az intellektuális vezető szerep, ami a munkájához igazán szükséges, az igen.
HVG: Azért az akadémiai szféra zártabb, mint egy multicég.
T.E.: Ebből a szempontból viszont nagyon sokat jelent az értékrendszer – ezt az egyetem döntő többsége is osztja. Például hogy hogyan definiáljuk a tudományos teljesítményt? Mi az, ami értékteremtésnek számít? Ez alapján vannak objektíven mérhető teljesítmények.
HVG: Magyarország sem tűnik annyira nyitottnak, mint a Princeton. Ez a Corvinusra is igaz?
T.E.: Sokszínű, de még messze nem annyira. Ezért is tűztem célul a nemzetköziesítést, aminek a célja az, hogy megakadályozzuk a magyar közgazdászokra is jellemző csoportgondolkodás kialakulását.
Ez veszélyes tud lenni: amikor a szakma egyetértett bizonyos kérdésekben, de sajnos nem volt igazuk, belefutottunk egy óriási válságba. Én kívülről láttam, milyen nehéz a csoportba nem illeszkedő véleményt elfogadtatni.
A nemzetköziesítés pont arról szól, hogy legyen mondjuk egy külföldi professzor, aki megkérdőjelezi ezt a csoportgondolkodást.
De azt is tudomásul kell venni, hogy az akadémiai világ nem annyira sokszínű a világban sem, mint akkor volt. És ez nem feltétlenül jó: az akadémiai szabadságra és a szólásszabadságra is igaz az, hogy nagyon könnyű tolerálni azokat a véleményeket, amelyekkel egyetértünk. A szólásszabadság ott kezdődik, hogy toleráljuk azt, amivel nem értünk egyet. Ennek a tere szűkül világszerte.
"Nyilvánvalóan nem ellenzékieket fog kinevezni a kormány" - interjú Stumpf Istvánnal a modellváltásról
A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.
De mindent megteszek azért, hogy a Corvinus Egyetem egy olyan hely legyen, ahol mindenki ki tudja fejteni a tudományos munkásságát anélkül, hogy ezt bárki a konklúziói miatt értékelné. A minősége miatt persze lehet, és kell is.
HVG: Mi van, ha valaki nem képes átvenni ezt a szemléletet?
T.E.: Ezt azért nem úgy fogjuk mérni, hogy ki az, aki holnap nem így dolgozik. Az egyetemi szféra nem olyan, ahol mindenki kicserélhető, mint egy égő. Ugyanakkor fontos, hogy a hallgatók minőségi oktatást kapjanak, ebből hosszú távon nem lehet engedni. Azokkal nincs is vitám, akik láttak egy jó nyugat-európai vagy amerikai egyetemet.