Fekete-Győr András: Lehet, hogy senki javára nem fogunk mozgósítani a második fordulóban

Két mércén mérette meg magát Fekete-Győr András, a Momentum elnöke az előválasztás első fordulójában – mondta a pártelnök egy péntek reggeli háttérbeszélgetésen. Fekete-Győr szerint pártja fő prioritása – amire ő, mint elnök is megbízást kapott – az volt, hogy a Momentumnak minél nagyobb frakciója legyen a parlamentben a 2022-es országgyűlési választások után.

Hozzátette, hogy közepesen sikeresnek ítéli meg a Momentum előválasztási szereplését, hiszen 54 körzetben indultak előválasztási jelöltjeik, ebből 20 győzelem lett volna számukra a jó, végül viszont csak 15-öt sikerült megnyerniük. A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy az ellenzéki pártok a körzeteket öt kategóriára bontották aszerint, hogy a 2022-es választásokon mekkora eséllyel nyerhet ott az ellenzék. A Momentum szerint eddig azért ment a csata az ellenzéki koalíció pártjai között, hogy minél több, a 2022-es választásokon megnyerhető körzetet kapjanak jelöltjeik, az előválasztás első fordulójának zárulta után viszont az erőforrásokat mindenki a ’22-es választáson esetlegesen billegő körzetekre fogja átcsoportosítani.

Miniszterelnök-jelölti vita az RTL Klubon - Ketten már kiestek, egy még visszaléphet

Fazekas István

Ezen besorolás szerint a Momentum nem szerepelt rosszul: 15 most megnyert körzetükből úgy számolnak, hogy ötöt biztosan parlamenti mandátumra tudnak váltani, így a párt országgyűlési frakciója 2022-ben – a közös listákról bejutókkal együtt – nagyjából 15–20 fő lehet.

Fekete-Győr András miniszterelnök-jelöltként viszont megbukott: az ellenzéki előválasztás első fordulójában a leadott voksok közül mindössze 20 944-et tudott begyűjteni, amivel az utolsó helyen zárt a jelöltek között. Fekete-Győr szerint még friss számára az élmény, így egyelőre nem gondolkodott a hogyan továbbon, lemondani azonban nem tervez. Mint mondta, pártja célja az ő jelölésével az volt, hogy hangot adjon a Momentum törekvéseinek, ebből a szempontból pedig szerinte sikerrel jártak: az ellenzék megújulásának témáját (pl. a zuglói Tóth Csaba ügyeinek pellengérre állítását) ők tűzték először zászlajukra, és ebben szerinte hozzájuk igazodott az egész ellenzék.

Tóth Csaba bejelentette visszalépését

A szocialisták zuglói jelöltje hétfőn sajtónyilatkozatot olvasott fel, amelynek lényege, hogy nem folytatja az előválasztási küzdelmeket. Nem sokkal előtte egy szocialista forrásunk azt mondta, a támogató pártok kihátrálása után csodaszámba menne, ha Tóth Csaba nyerni tudna. Most már biztosan nem is fog.

Fekete-Győr szerint személyes kudarcát az okozta, hogy a momentumos szavazók ugyan elmentek szavazni, helyben voksaikat a párt jelöltjeire adták, a miniszterelnök-jelöltekre leadott szavazataik azonban megoszlottak Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely között. „A Momentumosok a tapasztalatra és a kormányzóképességre, vagy legalábbis ezek látszatára szavaztak” – mondta. Hozzátette azt is, hogy neki nem állt olyan ugródeszka a rendelkezésére, mint Márki-Zaynak Hódmezővásárhely, Karácsonynak Budapest, Dobrev Klárának az Európai Parlament, vagy Jakab Péternek a magyar országgyűlés.

A pártelnök ha lemondani nem is tervez – megbízatása 2022 nyaráig szól – nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy egy általa indított konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal erősítse meg saját pozícióját. Felmerült, hogy a mostani kudarca után bármikor a későbbiekben indulhat-e, illetve indulása nem jelent-e kapásból arcvesztést a pártnak. Erre Fekete-Győr elmondta, hogy most sem volt egyértelmű az indulása (Donáth Anna neve is felmerült, mint lehetséges miniszterelnök-jelölt), a tagság pedig tudta, hogy komoly kockázatot vállal, mégis őt bízta meg. Ha azonban nyer a Fidesz 2022-ben, az sem jelent automatikus lemondást a Momentum elnöksége részéről: szerintük egyszerűbb ezzel megvárni a nyári tisztújítást és ott, a küldöttekkel dönteni a folytatásról.

A Momentumnak azonban most az első forduló kiértékelésén túl más feladata is van: dönteniük kell, hogy kit támogatnak a második fordulóban. Fekete-Győr szerint az is elképzelhető, hogy senkit nem fognak támogatni a második fordulóban. Mint mondta, mindkét jelölttel egyeztett, miután nyilvánosságra kerültek az eredmények, egyelőre azonban még nincs döntés a párton belül, hogy melyiküket támogassák. (Cikkünk megjelenését követően a Momentum telefonon jelezte, hogy ebben az esetben infrastrukturális támogatásról beszélnek.) Fő dilemmájukat szavazóik széttartása jelenti: szerintük Márki-Zay és Karácsony között a momentumos voksok 50–50 százalékban oszolhatnak meg. Karácsony csütörtökön a Partizánnak azt mondta, hogy ő tényleg miniszterelnöknek készül, Márki-Zayt pedig szívesen látná akár miniszterelnök-helyetteseként is.

Karácsony Gergely: Én tényleg miniszterelnöknek készülök és nem akarok egy őszödi beszéddel kezdeni

A miniszterelnök-jelöltként induló főpolgármester gyorsan ígéretet tett arra, hogy ha kormányt tud alakítani, abban biztos helye lesz Márki-Zay Péternek, aki a miniszterelnök-jelöltek között az első előválasztási fordulóban várhatóan mögötte végez majd. Az előválasztási szavazatszámlálás elindulása óta először adott interjút Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP közös miniszterelnök-jelöltje a Partizán csütörtök esti élő adásának vendége volt.

Márki-Zay Péter csütörtökön három feltételhez kötötte visszalépését Karácsony Gergellyel szemben:

• az euró mielőbbi bevezetése,
• az elszámoltatás
• és az alaptörvény közjogi értelemben vett érvénytelenségének kimondása

Márki-Zay három feltételt szabott Karácsonynak a visszalépéshez

Dobrev Klára vezet az ellenzéki előválasztáson, a DK-s politikus eddig szinte az összes vidéki körzetben nyert. Karácsony Gergely stabilan hozza Budapestet, kérdés, hogy ez elég lesz-e az első körös győzelemhez. Márki-Zay Péter harmadik helye sem kérdés, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője Budapesten rá tud verni Dobrevre.

A pártelnök hozzátette, hogy szóbeli támogatásuk mellett a második forduló jelöltjeinek fel tudják kínálni aktivistahálózatukat, valamint azt is, hogy az első fordulóban induló jelöltjeik őket népszerűsítik helyben. Arról azonban egyelőre szintén nincs még döntés, hogy mit kérnének ezért cserébe attól, aki támogatnának.

Az ellenzéki előválasztásról készült anyagainkat itt tudják elolvasni:

Ellenzéki előválasztás

Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!