Ha Dobrev most nyer is, a második fordulóban teljes felfordulás jöhet az előválasztáson
7 perc
2021.09.29. 04:30
A miniszterelnök-jelöltek versenyében az előválasztás első fordulóját szinte biztosan Dobrev Klára nyeri, és az is biztosra vehető, hogy ki fut be utolsónak. A második körben viszont meglepő forgatókönyvek felbukkanhatnak, így például az is, hogy Karácsony Gergely Márki-Zay Pétert maga elé tolva veri Dobrev Klárát.
Véget ért a szavazás kedden este, ezzel lezárult az ellenzéki előválasztás első fordulója. Bár hivatalos eredmények még nincsenek, az biztos, hogy a várakozásokhoz képest sokan vettek részt az előválasztáson – 570 ezren szavaztak összesen az utolsó előtti nap végéig –, az pedig a felmérések és szivárgó információk alapján tűnik biztosnak, hogy a miniszterelnök-jelöltek közül ki végez az első és ki az utolsó helyen:
a legtöbb voksot Dobrev Klára, a DK jelöltje kaphatja, az utolsó helyen pedig a Momentum jelöltje, Fekete-Győr András végezhet.
Dobrev vezet, de lesz 2. forduló
A DK miniszterelnök-jelöltjének, Dobrev Klárának az első helyére számít a 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel is, aki a hvg.hu kérdésére azt mondta, mivel a DK a szavazóit leghatékonyabban mozgósítani képes ellenzéki párt, ennek megfelelően Dobrev “már az elején elhúzott”, jelentős előnyre tehetett szert. Az is igaz, hogy a DK-nak az alacsony előválasztási részvétel kedvezett volna igazán, 2–300 ezres részvételnél a párt és a miniszterelnök-jelöltje még nagyobbat nyert volna.
Az eddigi részvételi adatok meghaladják a pártok várakozásait, ez azt is jelenti, hogy kiegyenlítettebb verseny várható, amiben azonban a DK-nak még így is erős pozíciói lesznek – hívta fel a figyelmet a politológus. Dobrev Klára kezdeti előnyét a második helyre várható Karácsony Gergely csökkenteni tudta, így „nem lesz lefutott a meccs”, vagyis Róna szerint nem várható, hogy Dobrev egymaga megszerezné a voksok több mint 50 százalékát, ami már a szabályok szerint okafogyottá tenné a második fordulót.
A harmadik Márki-Zay vagy Jakab
Nem egyértelmű Róna szerint a harmadik helyre befutó miniszterelnök-jelölt személye, mivel itt – vélhetően jelentősen lemaradva az első két helyezettől – “befuthat Jakab Péter éppúgy, mint Márki-Zay Péter” is, míg az utolsó helyre a Momentum jelöltje, Fekete-Győr András várható. Az elemző szerint kezdetben sokan fogadtak volna Jakab biztos harmadik helyére, de az előválasztáson kiderült, hogy a Jobbik miniszterelnök-jelöltje nem tudja olyan arányban mozgósítani a szavazóit, mint a riválisai.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje, Márki-Zay viszont várakozásokon felül mozgósított.
Ráadásul Róna szerint Jakab esetében meglepő, hogy a szivárgó hírek szerint olyan kistelepüléseken, ahol hagyományosan a Jobbik a legnépszerűbb párt, sokan helyette Dobrevre szavaztak.
Dobrev Klára első helyezése és az, hogy Fekete-Győr András az utolsó helyen végez, eldöntöttnek tekinthető Virág Andrea szerint is, de a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, nagyon valószínű Karácsony Gergely második helye. A többieké azonban valóban még kérdéses. Ő is kitért rá, hogy az előválasztás előtt még biztosnak tűnt Jakab harmadik helye, ám meglepetésre már a “nulladik fordulóban”, a miniszterelnök-jelöltek támogató aláírásainak összegyűjtésekor elhúzott mellette Márki-Zay Péter, aki több mint 33 ezer ajánlást adott le, míg Jakab csak alig 32 ezret.
Virág Andrea a második fordulót illetően arra is felhívta a figyelmet: kérdés, hogy Dobrev és Karácsony mellett lesz-e harmadik szereplője, mivel nem biztos, hogy akár Jakab, akár Márki-Zay Péter megszerzi a bejutási küszöböt jelentő 15 százaléknyi voksot.
Jakab Dobrev javára is visszaléphet
Ha Márki-Zay lesz a harmadik, akkor Róna Dániel szerint meglepő lenne, ha nem lépne vissza Karácsony Gergely javára, míg ha Jakab végez a harmadik helyen, az ő visszalépése egyáltalán nem biztos, ha pedig mégis megtenné, akkor nemcsak Karácsony javára léphet vissza, hanem akár Dobrev javára is. Az első hallásra meglepő utóbbi opciót Róna azzal magyarázta, hogy
rendkívül barátságossá vált a DK és a Jobbik viszonya,
a két párt nem támadja egymást az egyébként semelyik pártot sem kímélő ellenzéki csatazajban. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy egy Dobrev javára történő visszalépést vajon “lekövetnek-e a Jobbik szavazói”.
Virág Andrea szerint egyértelmű, hogy a második forduló Dobrev–Karácsony-párharcról fog szólni, ebben a vetélkedésben pedig nagyon nem lesz mindegy, hogy az esetleges harmadik helyezett visszalép-e, és ha igen, melyikük javára, illetve az is sokat számíthat, hogy a kieső miniszterelnök-jelöltek kinek a támogatására szólítják fel szavazóikat, szimpatizánsaikat. Virág Andrea szerint Fekete-Győr Karácsony támogatására buzdíthat majd, és Márki-Zay Péter is tett már utalást arra, amiből ez a lépése valószínűsíthető, ráadásul az ő és a DK viszonya egyáltalán nem barátságos.
Erős alkupozíció és zsarolási potenciál
Jakab mozgása nehezen becsülhető a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint – már ha egyáltalán ő lesz a harmadik. Nem elképzelhetetlen, hogy a DK-val szoros előválasztási alkukat kötő Jobbik miniszterelnök-jelöltje semleges próbál maradni és egyiküket sem támogatja, de lehet, hogy Dobrevet nevezi meg. Virág Andrea megjegyezte, a második forduló előtti mozgásokban sokat számít majd a kiesők és visszalépők alkupozíciójának érvényesíthetősége, így például szerinte
fontos alku alapja lehet majd nemcsak a majdani közös lista, hanem leendő kormányzati pozíciók és fontos körzetek esetleges kampánytámogatása is.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője is azt mondta a hvg.hu kérdésére, hogy a második forduló, azaz a végeredmény szempontjából az lesz a döntő, hogy a kiesett jelöltek támogatói kire fognak átszavazni, márpedig ez alaposan átírhatja az első fordulós erőviszonyokat.
Sőt nem biztos, hogy csak két kieső jelölt szavazói kereshetnek új jelöltet: a harmadik, vagy akár a második helyen végző jelölt is visszaléphet, így a végén elképzelhető, hogy csak két jelölt marad állva. Ez megtörténhet pusztán amiatt, mert a harmadik helyezett esélytelennek ítéli meg a végső győzelmet, de
politikai alkuk is születhetnek, például a később összeállítandó közös lista befutó helyeiért,
sőt, akár már kormányzati pozíciók is szóba kerülhetnek. A visszalépéseknek már amúgy is van hagyományuk a magyar politikában: 1998-ban Orbán Viktor a Torgyán Józseffel a második forduló előtt kötött rapid megállapodásával nyerhette meg a választást, hogy aztán 2002-ben és 2006-ban az MSZP–SZDSZ-koalíció fejlessze tökélyre az országosan koordinált visszalépéseket.
Karácsony visszalépése is elképzelhető
Más elemzőkkel, politológusokkal beszélgetve az a következtetés is levonható, hogy Karácsony kétszereplős második körös terveinek keresztbe tehet, ha Márki-Zay a harmadik helyen végez és úgy dönt, nem lép vissza. Ezzel Karácsony esélyeit rontaná, mivel a Fideszben csalódott, a kormánypárttól elfordult szavazókat, akik most a bizonytalanok népes táborát gyarapítják, a keresztény-konzervatív Márki-Zay is jól tudná megszólítani.
Bár gyakorlatilag nyár elejei bejelentkezése óta Karácsony tűnik az előválasztás nyertesének, a háttérben pedig a Fidesz is és ő is arra készül, hogy Orbán Viktor kihívója lesz, egyes elemzők szerint
elképzelhető egy Karácsony kiszállásával végződő forgatókönyv is.
E szerint, ha a második helyen végző Karácsony mögött csak alig marad le harmadikként az első forduló után Márki-Zay, és nem hajlandó visszalépni, még az is lehet, hogy Karácsony lép vissza az ő javára. A meglepő lépésre lenne logikus magyarázat: minimális Karácsony–Márki-Zay különbség mellett a második fordulóban a szavazatok megoszlása miatt könnyen Dobrev Klára győzhetne, Karácsony pedig ezt mindenképp szeretné elkerülni.
A Fidesz még direkt nem Dobrevre lő
Egyértelmű, hogy Karácsony Gergelynek a kétszereplős második forduló lenne az érdeke Róna Dániel szerint, így mindazok szavazatára számíthatna, akinek a DK vagy Dobrev nem elfogadható, márpedig ilyen ellenzéki szavazó sok van, hiszen a felmérések azt mutatják, Dobrev elutasítottsága a legmagasabb az öt induló közül, rá szavaznának át legkevesebben más pártok támogatói.
A jövő tavaszi parlamenti választáson viszont a Fidesznek sokkal inkább érdeke lenne, hogy az ellenzékiek és a bizonytalanok körében is megosztó DK állítsa a miniszterelnök-jelöltet, mondja Róna Dániel, feltehetően ezért is nem Dobrev, hanem Karácsony került a kormánypárt célkeresztjébe. Ám ahogy az előválasztás, úgy az általános választás is nehezen kiszámítható folyamat. Néhány hónapja még egyáltalán nem Dobrev számított volna az előválasztás első fordulója esélyesének, most mégis ő az.
| Mi volt eddig, mi következik ezután? |
Az ellenzéki előválasztás szeptember 28-án zárult első fordulójában az előzetes feltételeket teljesítő öt miniszterelnök-jelöltre, illetve egy másik szavazólapon az ország 106 egyéni választókerületében induló képviselőjelöltekre lehetett szavazni. A képviselőjelölti előválasztás egyfordulós, vagyis az győz, és az lesz jövő tavasszal a kormánypárti jelölt hatpárti ellenzéki kihívója, aki a legtöbb szavazatot kapja. A miniszterelnök-jelölti verseny már kétfordulós lesz, mivel itt csak akkor dőlne el első körben a verseny, ha valamelyik jelölt egymaga megszerezné a voksok legalább 50 százalékát. Ha ilyen nincs, akkor az első három legtöbb voksot kapott miniszterelnök-jelölt jut tovább a második fordulóba, feltéve, ha megkapta a szavazatok legalább 15 százalékát. A második körben versenyben maradt jelöltek közül pedig az győz, akire a legtöbben voksolnak. Ő lesz jövő tavasszal az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, akit az ellenzéki pártok október 23-i nagyrendezvényükön indítanak el kampányolni. Az eredeti tervekhez képest az előválasztás második fordulóját várhatóan 5 nappal később, október 9-én indítják el és egészen 16-ig tart, így két hétvégét is érint majd a nagyobb részvétel elérése érdekében. További könnyítésként tervezik azt is, hogy a második fordulóban online nem kell majd “sorban állnia” újra azoknak, akik az első fordulóban már szavaztak és azonosították őket. Az első fordulóhoz képest kényelmi változtatás az is, hogy a második fordulóban egy választókerület lenne az egész ország: bárki, bárhol szavazhatna, nem csak abban a választókerületben, ahol lakik. |