Elkaszálták Karácsony népszavazási kérdéseinek többségét – a Fudan-referendum a választás utánra csúszhat

Karácsony Gergely főpolgármester és ellenzéki miniszterelnök-jelölt magánszemélyként benyújtott népszavazási kérdéseinek csak kisebb részét bírálta el pozitívan hétfő esti ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület az öt kérdés közül hármat nem engedett tovább, és csak kettőt hitelesített. Utóbbiakban viszont megindulhat az aláírásgyűjtés, de népszavazást végül majd csak azokban rendezhetnek, amelyeknél határidőre összegyűlik 200 ezer támogató aláírás.

Az öt kérdést Karácsony Gergely magánszemélyként nyújtotta be

Túry Gergely

Az NVB formailag vizsgálta, hogy a beadott kérdések megfelelnek-e a törvényi előírásoknak. Így például azt, hogy egyértelműek-e vagy nem tartoznak-e a törvény által tiltott népszavazási kezdeményezések körébe. A testületnek Karácsony alábbi öt kérdéséről kellett döntenie:

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy minden hatvan év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult SARS-CoV-2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy koncessziós szerződés keretében gazdasági társaságnak ne legyen átengedhető magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetése?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

Az első kérdéssel, amely az álláskeresési járadék (korábbi nevén munkanélküli segély) folyósításának hosszát emelné a jelenlegi 3 hónapról akár 9 hónapra, Karácsony valójában az egyik miniszterelnök-jelölti kampányígéretét szavaztatná meg. Június végén jelentette be, hogy kormányra kerülve, jóvátételi programja részeként +6 hónapig biztosítaná az ellátást, méghozzá visszamenőleg azoknál is, akik 3 hónapnál tovább voltak munkanélküliek a koronavírus-járvány miatt. Ezt a kérdést 10 igen és 3 nem szavazat mellett átengedte az NVB.

A második kérdést viszont nem támogatta a testület, a tagok 8:5 arányban utasították el. Igaz, időközben ez a kérdés okafogyottá is vált. Az ingyenes antitestszűrésről szóló kérdés a nyáron hosszú ideig vitatémává vált felvetéssel függött össze: van-e elég antitest azoknak a szervezetében, akiket a kínai Sinopharm vakcinával oltottak be? A Fővárosi Önkormányzat nyári, ingyenes antitestvizsgálatán kiderült, hogy a Sinopharmmal oltott 60 év felettiek 23,9 százalékánál nem alakult ki védettség. A kormány emiatt sokáig bírálta “a keleti vakcinákat támadó, oltásellenes baloldalt”, végül Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány biztosítja a harmadik oltást – nemcsak a kínai anyaggal oltottak, hanem bárki számára.

Harmadik oltás: ha az ellenzék mondja, pánikkeltés, ha a kormány, akkor megfontolt döntés

Az elmúlt hónapokban csak kevés dologgal lehetett agresszívabb választ kicsikarni fideszes politikusokból, mint a Sinopharm-vakcina hatásosságát kritizáló felvetésekkel. A kínai vakcináról most sem mond a kormány egy rossz szót sem, de nyilvánvalónak tűnik, milyen adatok láttán jelentette be pénteken Orbán Viktor, hogy mehet a harmadik dózis is.

A harmadik Karácsony-kérdés szintén egy ellenzéki témát bocsátana népszavazásra: csatlakozzon-e Magyarország az Európai Ügyészséghez? Az uniós pénzek védelmére létrehozott nyomozóhatóság ugyanis júniusban csak 22 tagállam részvételével indult el, az öt kimaradó közt volt Magyarország is, mert a kormány álláspontja szerint a saját ügyészi rendszerük bőven elég a csalások, korrupciós ügyek felszámolására. Az ellenzék szerint azonban nem, és ők

szeretnék, ha az Európai Ügyészség Magyarországon is vizsgálhatná az uniós pénzek felhasználásának jogszerűségét.

Az NVB az ügyészséges kérdést sem engedte át – 9 ellenzője mellett csak 4 támogatója volt –, mondván: a kérdés tilalmi témát, a hatalmi ágak szétválasztásának az Alaptörvényben is rögzített elvét érinti, ráadásul sajátossága miatt nemzetközi szerződést is érinthetne, ami szintén törvényileg tiltott népszavazási téma.

A negyedik kérdés azt a kormányzati szándékot kívánta keresztülhúzni, hogy a korábbi baloldali kormányokat a koncessziós autópálya-építések miatt sokat kritizáló Fidesz most kormányon hosszú időre, 35 évre adná koncesszióba a mintegy 2000 kilométernyi hazai gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését, felújítását és fejlesztését.

Erről a témáról azonban az NVB többségi döntése – 8 nem szavazat 5 igennel szemben – értelmében nem tarthatnak népszavazást, a kérdés hitelesítését arra hivatkozva utasították el, hogy ez a kérdés nem kizárólagosan az Országgyűlés hatásköre, és mivel uniós tendert írtak ki rá, nemzetközi szerződést is sérthetne, ha egy referendum végül megakadályozná a már elindított koncessziós eljárást. Az ellenzéki pártok egyébként attól tartanak, hogy ennek az állami feladatnak a magánkézbe kiszervezése a NER-közeli gazdasági társaságok zsebét tömné. Az állami útfejlesztő volt vezetője úgy nyilatkozott: előre lezsírozták a nyáron kiírt 35 éves koncessziót.

Az állami útfejlesztő volt vezetője szerint előre lezsírozták a most kiírt 35 éves koncessziót

Az M5-ös és az M6-os autópályák koncessziós szerződéseivel ellentétben a teljes gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és üzemeltetésére kötendő szerződés nagyrészt forintban lesz, így az államnak nem kell árfolyamkockázatot viselnie. Az útdíjakat továbbra is az állam szedi majd, továbbra is az infláció mértékével emelkednek.

Végül az utolsó kérdés a nyáron, heves ellenzéki tiltakozás és tízezres budapesti tüntetés ellenére, a kormánypártok javaslatára hozott azon törvény visszavonását célozza, amellyel a kormány a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának létrehozását alapozta meg. A jogszabály végrehajtásával ugyan az állami szervek az elmúlt hónapokban nem siettek, aztán erősen belehúztak: bejegyzik a leendő egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványt – kuratóriumában érdekes személyekkel –, amely ingyenes juttatásként rögtön meg is kap több állami területet a beruházási helyszínen. A Fudan miatt Karácsony jelezte, hogy a főváros megvétózza az atlétikai vb-t, és bár ez inkább tűnik politikai blöffnek, a főpolgármester kitart amellett, hogy megakadályozhatja a rendezvényt, amire a szövetség pedig úgy készül, hogy megtartják.

Ezt a kérdést egyedüliként egyhangúlag támogatta a Nemzeti Választási Bizottság, így – az álláskeresési járulékhoz hasonlóan – ezek a témák kaptak zöld utat. Az NVB ülése előtt Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy bármely kérdés hitelesítését elutasítja a testület, akkor a döntés ellen fellebbezni fognak, jogorvoslattal élnek.

Hitelesítette Karácsony Fudanról szóló népszavazási kérdését az NVB

Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.

Karácsony Gergely a fenti kérdéseket még július 21-én nyújtotta be. Erre azután nyílt lehetősége, hogy saját referendumterve miatt a kormány feloldotta a járványveszélyre hivatkozva korábban “befagyasztott” népszavazási kezdeményezés lehetőségét. Ugyanazon a napon, július 21-én a kormány is benyújtott öt népszavazási kérdést, melyeket ők “gyermekvédelmi” népszavazásként emlegetnek, mivel a kérdéseik az itthon és külföldön is politikai botrányt okozó, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvénycsomag egyes intézkedéseihez kapcsolódik. Az egyszerre benyújtott kérdések azonban külön utakon járnak, a kormányéit már július 30-án jóváhagyta az NVB, Karácsony kérdéseinek tárgyalásához azonban csak most, egy hónappal később jutott el a testület.

A kormány népszavazásának eredménytelensége borítékolható, de úgysem ez számít

Szinte kizárt, hogy a "gyermekvédelmi" népszavazás érvényes és eredményes legyen, de az "ötnemes" referendum sikerében meglepő módon nem is érdekelt a kormány és a Fidesz, ezt Orbán Viktor is elismerte. A politikai céljuknak éppen megfelel, ha a téma elvonja a figyelmet a megfigyelési botrányról, jól jön a Brüsszel elleni "szabadságharchoz", az ellenzék revorverezéséhez.

A kérdések hitelesítése még ugyanazon forgatókönyv alapján történik: az NVB a két beadványban szereplő kérdéseket külön-külön vizsgálva dönt azok hitelesítéséről vagy elutasításáról. Az NVB határozata ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához – ezt a kormányzat kérdései esetében a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, továbbá a Momentum, valamint a TASZ civil jogvédő szervezet is megtette augusztus közepén, de még egyikről sincs döntés. A Kúriának 90 napja van elbírálni a felülvizsgálati kérelmeket, e döntés ellen pedig további jogorvoslatnak már nincs helye.

Karácsony Gergely kérdései ügyében ugyanúgy felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához, a bírói fórum döntései után azonban a kétféle népszavazási kezdeményezés teljesen külön utakon jár majd. A kormányzati referendum úgynevezett fakultatív, vagyis mérlegelés alapján elrendelhető, ebben az esetben a Kúria által is jóváhagyott kérdések alapján az Országgyűlés a törvény szerint 30 napon belül dönthet a referendum elrendeléséről. Karácsony kezdeményezésnek hosszabb utat kell bejárnia: a Kúria esetleges eljárása után 120 nap alatt össze kell gyűjteni kérdésenként legalább 200 ezer érvényes támogató aláírást, ezek hitelesítése után pedig az Országgyűlésnek nincs mérlegelési joga, kötelező elrendelnie a népszavazást.

A népszavazások kiírásáról az Országgyűlés dönt, de Karácsonyé esetében nincs mérlegelési joga

MTI / Koszticsák Szilárd

Végül az Országgyűlés döntései után Áder János köztársasági elnök asztalára kerül a kormány kezdeményezése éppúgy, ahogy a 200 ezer aláírással hitelesített Karácsony-kezdeményezés is. Az államfő a népszavazás időpontját az országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül tűzi ki. Ádernek 70-90 napon belülre kell kitűznie a referendumokat, időbeli megkötés csak annyiban van, hogy

a törvény szerint országgyűlési választást megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás.

A kormány népszavazásának megtartása Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint január-február táján várható, míg Karácsonyé – ha minden határidőt maximálisan kihasználnak –, a 41 napos tilalom miatt átcsúszhat a jövő tavaszi parlamenti választás utáni időszakra.

A Karácsony Gergely kérdéseit megtárgyaló hétfői ülés után a Nemzeti Választási Iroda a hvg.hu-t arról is tájékoztatta, hogy az NVB az országos népszavazások kezdeményezését ismételten lehetővé tévő július 21-i kormányrendelet óta 17 népszavazási kérdést bírált el az augusztus 30-i döntésekkel együtt. A testület ezek közül 8-at hitelesített, míg 9 kérdés esetében megtagadta a hitelesítést. Mostanra már meghaladja a 30-at az idén az NVB-hez benyújtott országos népszavazási kezdeményezések száma.