Csak most derült fény arra, ki leplezte le Adolf Eichmann náci főbűnöst Argentínában

A nyugatnémet titkosszolgálat nem akarta, az izraeli titkosszolgálat nem tudta. Ezért is történhetett meg, hogy 1960-ban az Argentinában bujkáló – bár nem kifejezetten illegalitásban élő – egyik náci főbűnös, Adolf Eichmann kézrekerítéséhez egy mindmáig ismeretlen világjáró német geológus, Gerhard Klammer adta a döntő információkat, a szó szoros értelmében házszámmal együtt.

A titkot Klammer 1982-es halála óta is tovább őrizte a család. A rokonok csak most (a maguk részéről névtelenséget kérve) szólaltak meg, így sikerült a müncheni Süddeutsche Zeitungnak kiderítenie a történet részleteit. Beleértve azt is, mennyire nem volt könnyű Konrad Adenauer kancellársága idején, az 1950-es évek végén Nyugat-Németországban a megfelelő helyre juttatni az információt.

A megfelelő hely a szociáldemokrata Fritz Bauer frankfurti főügyész volt (zsidóként emigrációban vészelte át a náci időket), az egyetlen ügyész, akinek szándéka és felhatalmazása is volt a náci bűnösök üldözéséhez. Nem is tette magát népszerűvé. Mint mondogatta, amint elhagyja irodáját, ellenséges terepre lép. Az államügyészről készült 2015-ös német életrajzi film címe is árulkodó: Az állam Fritz Bauer ellen.

Fritz Bauer főügyész /// Ellenséges terepen

Fritz-Bauer-Forum

De ez másik történet. Maradjunk az Eichmann-ügy most megismert szereplőjénél. Klammer a nácizmus rémtetteinek hatására, újabb háborútól félve igyekezett a legmesszebb kerülni Németországtól. 1950 januárjában hajón, potyautasként Argentínába érkezett. Alkalmi munkákból, családi támogatással tartotta fenn magát, de hamarosan rámosolygott a szerencse. Geológusként egy tudományos expedícióhoz csatlakozva hírnevet szerzett magának, és rendes állásra is számíthatott. Felesége és kicsiny gyermeke 1950 decemberében ment utána Buenos Airesbe.