Könnyen lehet, hogy a poszt-Covid-szindróma népbetegség lesz

Tavaly, már az első hullám után lehetett olvasni arról, hogy egyes Covid-betegeknél a fertőzést követő hónapokban megjelentek (vagy megmaradtak) bizonyos tünetek. A legkülönfélébb, egymással látszatra semmilyen kapcsolatban nem álló panaszok leírásai bukkantak fel; légzési nehézségek, tartós szaglásvesztés, memóriazavarok, krónikus fáradtság, sztrók. Az ezekről a szövődményekről szóló hírek inkább csak bizarr és ritka esetekről szóló beszámolóknak tűnhettek az olvasó szemében.

Ahogy azonban az idő előrehaladtával bebizonyosodott, hogy a Covid–19 minden, csak nem egy sima influenza, úgy kezdett egyre nagyobb figyelem irányulni a koronavírus-fertőzés okozta károsodásokra, a poszt-Covid-szindrómára is. A második és harmadik hullámra több lett a fertőzésen átesett beteg, és több az utánkövetéses adat. Mostanra világossá vált, hogy a Covid–19 utáni tünetegyüttes egyáltalán nem ritka betegség, hanem

egy olyan problémáról van szó, amely alapjaiban változtathatja meg az egészségügyet.

• Akut, poszt-akut, hosszú és poszt-Covid. Melyik micsoda?

Maga az akut Covid-betegség általában a tünetek megjelenésétől számított 14 napig tart. A második, illetve a negyedik hét között következhet be a poszt-akut gyulladásos fázis, ilyenkor fordulhat elő a sokat emlegetett citokinvihar (a gyulladásos fehérjék fokozott termelődése), károsodhat maradandóan a tüdő, és alakulhatnak ki olyan súlyos szövődmények, amelyekbe végül belehal a beteg.

A tünetek megjelenése utáni 4. hetet követően már a poszt-Covid-fázisról beszélünk, ilyenkor az ember már nem fertőz. Elképzelhető, hogy a panaszok az akut szakasz után sem múlnak el teljesen (ez az úgynevezett long Covid, vagy hosszú Covid), de az is lehet, hogy a gyógyultnak hitt állapot után, egy vagy két hónappal később jelennek meg a mindennapi létet megnehezítő tünetek.