5 perc
2021.01.22. 13:30
A Boston Consulting Group stratégiai tanácsadó globális vezérigazgatója a davosi Világgazdasági Fórumot megelőzően adott csoportos interjút több európai újságnak, köztük a HVG-nek is. A korábban Donald Trump tanácsadójaként is szolgáló Rich Lessert kérdeztük a koronavírusról, fenntarthatóságról és a munka jövőjéről is.
A párizsi HEC üzleti főiskola európai joggal foglalkozó tanára, a Harvard vendégelőadója arra figyelmeztet a The Guardianben, hogy új, jobboldali szél fúj Európában, de annyira, hogy Ursula von der Leyen pontosan tudja: a szélsőjobb nélkül nem alakulhat meg az új Bizottság, pedig korábban esküdözött, hogy nem közösködik ezekkel az erőkkel.
Az ukrán támogatásról szóló döntés ellógása minden korábbi példánál jobban mutatja, hogy a Tiszának nincs külpolitikai stratégiája. Ha Magyar Péter mégis megnyilvánul ilyen ügyekben, mondataiban gyakran a Fidesz gondolatai köszönnek vissza.
A páciensek jobban megértik az állapotuk súlyosságát, tudatosabbak lesznek és hatékonyabban működnek együtt a kezelőorvosukkal, ha kézzel foghatóan érzékelhetik, mit tesz a betegség a szervezetükkel.
Az angol történész-politikai elemző Angela Merkel Freiheit, azaz Szabadság című önéletrajzának megjelenése alkalmából tárgyalja a volt német kancellár ellentmondásos politikai pályáját a Die Zeitban.
Tanulságos változásokat hozott a világpolitikában az 1956-os szuezi háború, amely az izraeli–brit–francia erők sikere ellenére Egyiptom politikai győzelmét hozta. A Közel-Keleten a britek helyét az USA vette át.
Ha ellenzéki politikusokat törvénytelenül, titkosszolgálati módszerekkel figyeltet meg a hatalom, tőlünk nyugatra fejek hullanak. Az ilyesmi, ha igaz, Magyarországon sem maradhat következmények nélkül – már, ha bizonyíthatóan kiderül. Ám erre látszik jelenleg a legkevesebb esély a most éppen Magyar Péter által felvetett gyanú után. Nem ez lenne az első ilyen botrány a rendszerváltás óta: körképünk a Dunagate-től a Fidesz megfigyelési ügyein át az UD-ügyig és a Pegasus-botrányig.