Biden olyan kormányt alakíthat, amilyet Obama szeretett volna

Janet Yellen képes órákkal az indulás előtt megérkezni a repülőtérre, nehogy valami közbejöjjön, s időben igyekszik felszállni a gépre, hogy a fej fölötti tartóba biztosan beférjen a csomagja. Nemcsak a magánéletben jellemzi ez a kiszámított, biztonságra törekvő alaposság a munkaerőpiaci kérdésekre szakosodott közgazdászt, ilyen volt, amikor az 1990-es évek végén Bill Clinton nemzetgazdasági főtanácsadója, majd 2014–2018 között az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke volt. És aligha változik meg a személyisége, ha Joe Biden pénzügyminisztere lesz, és egyben az első, aki az USA mindhárom meghatározó monetáris és gazdaságpolitikai posztját betöltheti.

Yellenre – akinek jegybankelnöki mandátumát a republikánus Donald Trump a fáma szerint azért sem hosszabbította meg, mert

150 centis termetét nem tartotta elég magasnak ahhoz, hogy tekintélyt sugározzon

– meghatározó szerep vár az amerikai gazdaság irányításában és az USA központi szerepe miatt a világgazdaságban is. A nyáron újraindulni látszó gazdasági növekedést a koronavírus-járvány második hulláma maga alá temetheti, és ismét nőhet az állástalanok száma. Márpedig közgazdasági munkásságát és szakmai tevékenységét Yellen a munkanélküliség, az államadósság és a költségvetési kiadások összefüggéseinek elemzésével töltötte, és John Maynard Keynes követőjének számít, aki hangsúlyozza a kormányok fontos gazdaságpolitikai szerepét, különösen válságkezelés idején.