Ónody Gomperz Tamás: A választás tragikus szabadsága a járványban

Némi lövöldözés után Ethan Huntnak muszáj volt döntést hoznia: a társa életét menti meg, vagy az emberiséget. Ha a társán segít, akkor a terroristák megszerzik a plutóniumot, atombombát gyártanak belőle, az emberiségnek pedig kampec. Ha elfut a plutóniummal együtt, akkor a terroristák megölik a társát, de az emberiség megússza.

A hitetlen influenszer és a halál. Müller Cecília tévedése

Félelemkeltéssel és fenyegetéssel nem lehet eredményeket elérni - járványidőszakban sem, írja szerzőnk. Különösen meglepő, amikor olyanok nyúlnak ilyen eszközökhöz, akik más esetekben büszkén tiltakoznak az efféle módszerek ellen. S még inkább fura, hogy ezek a narratívák nem ritkán a NER félelemkampányaira emlékeztetnek. Vélemény.

A nyitójelenetben exponált morális dilemmára húzta fel a rendező az egész történetet, a szuperügynöknek később azt kellett mérlegelnie, hogy hagyja-e kivégezni a sebesült rendőrnőt, vagy megakadályozza a gyilkosságot akár azon az áron is, hogy emiatt a plutóniumot nem sikerül visszaszereznie, az emberiségnek pedig megint csak kampec. A választás elkerülhetetlen.

Egyetlen ember élete áll szemben sok milliárdéval.

Az esetemben kétórányi mozizás állt szemben bármivel, aminek értelme van, de emiatt kizárólag magamat okolhattam, mert hiába szólt úgy a legfontosabb életvezetési szabályom, hogy mindig az ellenkezőjét érdemes csinálni annak, mint amit az Index kritikája javasol, a Mission Impossible legújabb részéről annyit áradoztak heteken keresztül (Az akciófilm csúcsa!, Etalon!), hogy a baljós előzmények ellenére beültem rá.