Több szempontból is sajátosan német történet az ígéretes vakcinaáttörés
Magánbefektetők pénzével, bevándorló családokban született tudósok érték el a német gyógyszerkutatás nagy sikerét a koronavírus elleni harcban.
Beszédes postacíme van a németországi Mainz városában található, egyik napról a másikra világhírűvé vált BioNTech cégnek: An der Goldgrube 12. Vagyis: Aranybánya utca 12. Merthogy a BioNTech – és vele partnere, az amerikai Pfizer gyógyszergyártó – aranyat talált a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésével és rövidesen várható forgalomba hozatalával. Már eddig csaknem félmilliárd adagot kötöttek le előre az EU, az USA, Japán, Nagy-Britannia egészségügyért felelős szervei, annak reményében, hogy ezzel megálljt tudnak parancsolni a világot sakkban tartó Covid–19-járványnak.
Amikor Ugur Sahin és felesége, Özlem Türeci 12 évvel ezelőtt megalapították biotechnológiai kutatásokra létrehozott vállalkozásukat, nem csupán laza időtöltésre, alibikutatásokra gondoltak. Az úgynevezett mRNS-technológia alkalmazásával – amikor is hírvivő ribonukleinsav-molekulákat juttatnak a szervezetbe, hogy az emberi sejteknek elvigyék azokat az információkat, amelyek birtokában azok fel tudják venni a harcot a kórokozókkal – elsősorban a rákgyógyászatra koncentráltak. Az egyénre szabható terápiák területén találtak új megoldásokat.
Koronavírus-vakcina: ennek a négy állatfajnak köszönhetjük, hogy van remény
Hiába kísérleteznek többféle vakcinával már embereken, a koronavírus ellenszerének kutatásából továbbra is kihagyhatatlanok az állatok. Erre négy emlősfajt találtak a legalkalmasabbnak.