A doppingbotrány miatt újabb szegeket verhetnek az orosz élsport koporsójába
Hat évvel a Szocsiban megrendezett téli olimpia után is folytatódik az érmekért vívott harc, és a jelek szerint a tárgyalóteremben a sportot politikai propagandaként is felhasználó Oroszország vesztésre áll.
Példátlan esemény történt a sport világában: Oroszország több mint hat évvel a Fekete-tenger partján lévő Szocsiban tartott téli olimpia után lekerült az éremtáblázat első helyéről, s a csúcsra Norvégia lépett elő 11 arannyal.
A fordulatot az hozta, hogy a doppingolással vádolt Jevgenyij Usztyugov miatt a napokban jogerősen elvették az aranyérmet az orosz biatlonváltótól, miután a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) jóváhagyta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábbi döntését. Szeptemberben is volt egy hasonló határozat, akkor a kétszeres olimpiai bajnoknőtől, Olga Zajceva biatlonistától vették el végleg a Szocsiban szerzett ezüstöt.
Usztyugov ügye a korábbiaknál jóval nagyobb visszhangot váltott ki, az oroszok ugyanis mindenáron meg akarták tartani az aranyérmet, nehogy lecsússzanak a dobogó legfelső fokáról. Olyan magánlaboratóriumokban elvégzett leleteket is bemutattak, amelyek azt lettek volna hivatottak bizonyítani, hogy a sportoló ritka genetikai betegségben szenved, és ezért magasabb a vérében a hemoglobin szintje.
A magyarázkodásba Vlagyimir Putyin államfő is beszállt, aki nagyon meggyőzőnek minősítette a labor eredményeit. A CAS azonban nem volt vevő rájuk, és hangsúlyozta: nem tud mit kezdeni az Usztyugov visszavonulása után öt évvel végzett vizsgálatokkal. Már csak azért sem, mert mindenképpen gyanús, hogy a sportoló hemoglobinszintje valahogy mindig a fontos versenyek előtt ugrott meg. Usztyugov a 2010-es vancouveri téli olimpián is első helyen végzett az egyik versenyszámban, s most a CAS azt az aranyat is elvette tőle.
A szóban forgó váltóverseny Szocsiban, Usztyugov a második ember volt az orosz csapatban: