Barabási Albert-László: Nyárig marad a Covid, aztán kitör a vakcinaháború
6 perc
2020.10.09. 11:00
Még szó sem volt a járványról, amikor kitalálták, hogy a Ludwig Múzeum világpremieren mutatja be a világhírű magyar hálózatkutató 20 évnyi munkájának vizualizációját. Ám mivel a járványok terjedésének kutatása is Barabási szakterületéhez tartozik, így a koronavírus központi szerepet kapott ezen a művészeti tárlaton.
HVG: Hogyan lett kortárs képzőművészeti kiállítási anyag bostoni kutatólaborja meghatározó projektjeinek képi dokumentálásából?
Barabási Albert-László: Másfél évvel ezelőtt megkértem a dizájnerünket, hogy gyűjtse össze az elmúlt 25 évben a labor által készített hálózatelméleti vizualizációkat. Magam is meglepődtem az anyag láttán, amiből eredetileg egy archívumot szerettünk volna létrehozni. A művészeti világban dolgozó kollégáim izgalmasnak, feldolgozásra érdemesnek tartották. Több múzeum és galéria, köztük Anglia talán legrangosabb kiállítóhelye, a londoni Serpentine Gallery bemutatott belőlük néhányat, illetve bekerültek katalógusokba. Ettől függetlenül a Ludwig Múzeum már korábban szeretett volna felkérni egy hálózatelmélettel kapcsolatos kiállításra. A két folyamat találkozott.
HVG: A kulturális, társadalmi jelenségek vizsgálatához hatékony eszköznek tűnő adatszobrok, hálózati ábrák láttán közelebb kerülhet a közönség a hálózattudomány megértéséhez?
B. A-L.: Nem feltétlenül, de ha hajlandó időt és energiát szánni arra, hogy megértse a hálók jelentését és mögöttes tartalmát, gazdagabb világ tárulhat fel előtte. A kiállításnak az a célja, hogy önmagában esztétikai élményt adjon a vizualizációjáról, a művészeti világgal folytatott párbeszédről.
HVG: A kiállításon a koronavírus elleni hatásos gyógyszerek hálózata is megjelenik, amelyet az ön által vezetett kutatócsoport létező gyógyszerekből azonosított.
B. A-L.: Szó sem volt még a Covidról, amikor decemberben elkezdtük tervezni a kiállítást. A járvány hatására megváltozott a koncepció, és kialakítottunk két termet a vírusokkal foglalkozó munkánkból. A BarabásiLab tíz éve foglalkozik azzal, hogy mobiltelefonok, kapcsolati hálók segítségével megjósolja, miként terjed majd egy járvány. Manapság a pandémiás helyzetet szemléltető ábrák jó része arra a vizuális nyelvezetre épül, amit mi alkalmaztunk annak idején a vírus térbeli terjedésére.
Az erdélyi származású világhírű tudós, fizikus, hálózatkutató Karcfalván született 1967-ben, humán értelmiségi családban. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban érettségizett. Fizikából diákvetélkedőket nyert, szobrászattal is foglalkozott. Egyetemi tanulmányai a Bukaresti Egyetem fizika és mérnök szakán kezdte. A romániai forradalom után családjával Budapestre költözött. Az ELTE-n 1991-ben fizikából végzett mesterképzést, fraktálelméletből diplomázott. Tudományos fokozatot 1994-ben a Bostoni Egyetemen szerzett, majd az IBM-nél helyezkedett el, és elkezdett foglalkozni a később szakterületévé vált hálózatelmélettel.
2007 óta a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontját vezeti. A Harvard professzora, a Network Science Society hálózattudományi konferencia alapítója. Az Amerikai Fizikai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a londoni Academia Europaea tagja. Az immáron Bécsbe költözött CEU-n hozta létre a világ első hálózatkutató tanszékét és Európa első hálózatkutató doktori iskoláját. Könyvei a tudományos irodalom bestsellerei: Behálózva – A hálózatok új tudománya, Villanások – A jövő kiszámítható, A hálózatok tudománya, A képlet – A siker egyetemes törvényei
A mához közelítve újabb projektet is elvállaltunk: New York City mobiltelefon-adataihoz hozzájutva, azok segítségével készítettünk egy videót, amelyik azt mutatja meg, hogyan „lélegzett” a város a Covid előtt, alatt és most. Az egészséges és a sebzett New York lélegzéséhez a tüdőanalógiát alkalmaztuk abból kifolyólag, hogy az elmúlt tíz évet egyebek között tüdőkutatással töltöttem a Harvardon. A kiállításon a kutatásnak szentelt teremben pedig lézerrel gravírozott üvegkockákban jelenítjük meg azoknak a kísérletekkel igazolt orvosságoknak a hálóját, amelyekkel potenciálisan gyógyíthatók a covidos betegek. A Harvardon vezettem egy kutatócsoportot, amelyik tesztelte, hogy a már klinikailag jóváhagyott gyógyszerek közül melyek vethetők be a leghatékonyabban a koronavírus ellen.