Miért halnak bele gyakrabban az idősebb emberek a rákba?

80 éve még nem létezett olyan, hogy moldáv nép, ez egy szovjet konstrukció volt, ami arra szolgált, hogy a régi orosz területi igényeknek megfelelően a második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Besszarábiát kulturálisan is le lehessen választani Romániáról. Persze a helyzet még ennél is bonyolultabb, mivel szép számmal élnek a területen olyanok, akik se nem románok, se nem oroszok, viszont Moszkvától várnak védelmet a románosítási törekvésekkel szemben. Egyebek között ez volt az oka annak, hogy alig néhány évvel a Szovjetuniótól történt elszakadás után, immáron demokratikus választásokon, éppen azt a kommunista garnitúrát szavazta vissza a nép a hatalomba, amelyet annak idején elkergetett. Ez az ellentmondás a néhány hete tartott, EU-s integrációról szóló népszavazás eredményein is meglátszott – minimális többséggel győzött az EU-párti álláspont.

Buris Károly az online kereskedelem másik cseh márkájánál lett üzemeltetési és logisztikai vezető.

De a demokrácia Európában is komoly nyomás alatt van – és egyáltalán nem biztos, hogy ezt a nyomást képes is lesz túlélni.

Január 12-én időközi választás lesz Tolna megye 2-es választókörzetében. Ez lehet az első, és talán az egyetlen Fidesz–Tisza-meccs a 2026-os választások előtt. Ha egyáltalán elindul a Tisza, mert ez még nem dőlt el, de lehetséges jelöltek neveit már hallani. Potápi Árpád hét cikluson keresztül volt a térség képviselője, bárkit is jelöl a Fidesz, nehéz lesz az örökébe lépni. Elmentünk a körzetbe körülnézni, beszélgetni és választ találni arra, kik a lehetséges jelöltek, miért volt ennyire sikeres Potápi, mi történt a feloszlott dombóvári Tisza-szigettel, és főleg: megverheti-e a Tisza a Fideszt még 2026 előtt?

Rövid távon erősítheti Donald Trump győzelme a szuverenista, nacionalista európai pártokat, de hosszú távon fejfájást okozhat Orbán Viktornak az új amerikai gazdaság- és biztonságpolitika. Van esély alkura, de ahhoz jó ajánlat és jó alkusz kell. Daniele Albertazzi politológus az új világrendről.

Még mindig sok ipari-logisztikai ingatlan épül, miközben kevés a bérlő. A kihasználatlansági ráta hamarosan 15 százalékra nőhet, ám főleg a régebbi csarnokok lesznek bajban, a modernekre nagy az igény.