Kádár alatt sem volt olyan, amit most meg mer csinálni a kormány a tudósokkal

„Az rendeli a zenét, aki fizet”

– ehhez az örökbecsű közhelyhez kell ezután hozzászokniuk a magyar tudósoknak is. Ezt nyíltan a szemükbe is vágta Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, aki az úgynevezett „OTKA-típusú” pályázati döntések minisztériumi megváltoztatását sérelmező tudósoknak írt levelében kifejtette: „Furcsa is lenne, ha a forrást biztosító hivatal, illetve a döntéshozó minisztérium nem bírálhatná felül a kollégiumok döntési javaslatait, illetve döntését az értékelőknek – döntéshozóként – indokolnia kellene.”

Aki fizet, az dönt - írta a kormányzati hivatal vezetője a felülbírált tudományos pályázatokról

A minisztérium példátlan módon felülbírált az OTKA támogatási pályázatokon hozott szakmai bírálati döntéseket, az illetékes kormányzati hivatal elnöke szerint ez teljesen rendben van.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezzel egy, a rendszerváltás előtti időkbe visszanyúló, három és fél évtizedes szokást rúgott fel. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok keretében ugyanis olyan alapkutatásokat finanszíroztak, amelyekre valóban az állam adja a pénzt, de a döntés jogát a szakmai közösség gyakorolta. Az OTKA-t hivatalosan már 2015-ben megszüntette Pálinkás József, aki akkor a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke volt, ám a pályázati értékelési rendszerhez nem nyúlt hozzá (ezért nevezik azt azóta is „OTKA-típusúnak”).

A törvény lehetőséget adott rá, hogy Pálinkás felülbírálja a tudósok által a jelentkezőkről kialakított sorrendet, ám ezzel a lehetőséggel soha nem élt. Tavaly viszont egy törvénymódosítással Palkovics László innovációs miniszter kapta meg a felülbírálat lehetőségét, de egészen mostanáig ezeknél a pályázatoknál nem sérült az a szokásjog, hogy a tudósok döntenek a jelentkezők sorrendjéről, a hivatal pedig állja a költségeket.

Az értékelésbe a tudósok komoly energiákat fektettek. A pályázatot tavaly decemberben hirdették meg, február vége volt a beadási határidő, s onnan kezdve fél évig először szakmai zsűrik, majd négy tudományterületi kollégium aprólékosan megvizsgálta a koncepciókat és dokumentumokat. A kutatók végig annak tudatában dolgoztak, hogy kormányzati befolyástól függetlenül, szakmai hozzáértésük alapján hozhatják meg döntésüket. A botrány annak nyomán tört ki, hogy az egyik kollégium elnöke lemondott a rangsor megváltoztatása miatt.

Acsády László neurobiológus akadémikus levelében kifejtette, hogy „a minisztériumi beavatkozás nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés.

Egyetlenegy vonal alatti pályázat beemelése a nyertesek közé romba dönti az egész rendszerbe vetett bizalmat mind a pályázók, mind a grémium oldaláról.”

Kiderült ugyanis, hogy a minisztérium olyan pályázót is a győztesek közé sorolt, akit az adott tématerületen az utolsó helyre rangsoroltak.

Palkovicsék önkényesen átírták, mely kutatásokra jusson pénz az OTKA-tól

Az orvosi és biológiai tudományok kollégiumának elnöke a történtek hatására azonnal lemondott.