Orbánék elmagyaráztatták, miért közérdek, ha minden hozzájuk tartozik

Nem kell többé túl sokat bíbelődniük az Orbán-kormány centralizációs törekvéseit jogilag megalapozó törvénytervezetek készítőinek. Az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntése alapján elegendő egyetlen varázsszót papírra vetniük az indoklásnál:

„közérdek”.

Ennek a lényegében minden mást felülíró minősítésnek a perdöntő voltát a testület a 476 termékből álló médiaportfóliót egyesítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének körülményeit kifogásoló, az ellenzéki képviselők által közösen jegyzett indítvány kapcsán mondta ki.

Bár a vizsgálat kezdeményezői szerint súlyosan sérült az alaptörvény – illetve az általa is garantált szabadpiaci verseny és médiapluralizmus –, amikor a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a konglomerátum létrejöttét, az, hogy a fékek és ellensúlyok szerepre hivatott személyek vagy szervezetek közül senki nem akadályozhatja meg a döntést, az AB szerint cseppet sem aggályos.

Alkotmányos, hogy nemzetstratégiai jelentőségű lett a NER-médiaóriás

Nem ütközik az Alaptörvénybe, hogy az összefonódás hatásainak vizsgálata nélkül jöhetett létre a kormánypárti sajtó zömét összefogó Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány - mondta ki az Alkotmánybíróság mindössze két ellenvéleménnyel.

A korábban kormányközeli üzletemberek birtokában állt tévéket, hírportálokat, valamint az összes megyei napilapot és számos helyi médiumot még 2018-ban ajánlották fel tulajdonosaik Orbán országának; természetesen önként és dalolva, ellenszolgáltatás nélkül. (Utóbbi abban az értelemben persze indokolt volt, hogy sokan eleve kormányzati támogatással – vagy a vásárlást követően állami hirdetésekből visszafolyatott pénzekkel ellentételezve – jutottak hozzá a nevükre íratott orgánumokhoz.)

Bár egy ekkora konglomerátum létrejötte a gazdaság bármely szegmensében olyan piacbefolyásoló tényező lenne, ami aligha állná ki a jogállamiság próbáját, Magyarországon – mint 2010 óta tudható – más a helyzet.

A minapi AB-határozat ugyan maga is hivatkozik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tájékozódás szabadságának és a vélemények sokszínűségének biztosításáról szóló irányelvére, az alkotmánybírák szerint semmi gond nincs azzal, hogy a kormány döntése épp azokat a szervezeteket iktatta ki a rendszerből, amelyek – elvben – a versenyjog egyenlő feltételei és a média sokszínűsége felett lennének hivatottak őrködni.