A SpaceX sikerével élesedhet az orosz-amerikai űrverseny

Egy nappal az indulás után a SpaceX Crew Dragon nevű űrkabin dokkolt a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és ezzel teljessé vált a főként a Tesla autók révén ismert dél-afrikai származású amerikai üzletember, Elon Musk cégének, illetve az amerikai űrhajózási hivatalnak (NASA) a közös sikere.

Muskék ugyanis a sok jelentkező közül elsőként bizonyították be, hogy az emberek világűrbe juttatására nemcsak az állami irányítású, sokak szerint egyáltalán nem hatékony behemótok képesek, hanem magáncégek is. A NASA pedig megszabadult attól a kényszertől, hogy csak Oroszországból, orosz Szojuz űrhajókkal juttathasson – egyre drágábban – az űrbe amerikai asztronautákat.

Lenyűgöző fotókat tett közzé a NASA a SpaceX űrhajó szombati startjáról

A SpaceX Crew Dragon szombati startjáról közzétett fényképek azokat is lenyűgözhetik, akik egyébként nem érdeklődnek az űrutazás iránt.

A Doug Hurley-t és Bob Behnkent szállító Falcon–9 rakéta az első olyan amerikai űreszköz, amely az űrsiklóprogram 2011-es vége óta képes embereket vinni az űrbe, s ez, majd a saját űrhajóját a tervek szerint 2021-re elkészítő Boeing színre lépése alapvető változásokat hozhat a kimondva-kimondatlanul kényszerű együttműködés ellenére is zajló orosz–amerikai űrversenyben.

Változások már csak azért is várhatók, mert a kooperáció sohasem volt zökkenőmentes. 2014-ben – amikor Oroszország elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krímet – Dmitrij Rogozin akkori miniszterelnök-helyettes, aki most a Roszkoszmosz orosz űripari egyesülés vezére, azt találta mondani, hogy ha az USA nagyon tiltakozik, Moszkva nem visz fel több amerikait az ISS-re.